Hadaprod Akademia 2010

Egy II. keruleti epitkezes tortenete...

Olvastuk

 

 

 

 

 

 

Budapest  Főváros II. Kerületi Önkormányzat

Képviselő-testülete_______________________

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült a II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. június 2-án, 16.00 órai kezdettel Móricz Zsigmond Gimnáziumban (Budapest, II. ker. Törökvész út 48.) megtartott  rendkívüli üléséről.

 

Jelen vannak:       Dr. Láng Zsolt polgármester, Bándy Péter, Bodor Zoltán,
dr. Csabai Péter, Dankó Virág alpolgármester,  Dömök Lászlóné, Ernyey László, Gárdos Pál, dr. Gór Csaba, Kaposi Péter, Kovács Márton, Lánszki Regő, Legény Béla, dr. Molnár Zsolt, Némethy Béla, Őrsi Gergely, Perjés Gábor, Riczkó Andrea, Schanda Tamás, Skublicsné Manninger Alexandra, dr. Varga Előd Bendegúz (képviselők)

 

Tanácskozási joggal jelen vannak:

 

dr. Szalai Tibor jegyző, Seres Ernő a II. Kerületi Rendőrkapitányság mb. vezetője, dr. Tóth Mária a II. Kerületi Egészségügyi Szakhatóság vezetője

 

Polgármesteri Hivatal részéről jelen vannak:

 

Balaton Balázs sajtó referens, dr. Bálint János a Szabálysértési Iroda vezetője, Beszédes Rita Főépítész, Bognár Orsolya kisebbségi ügyintéző, Fermin Antonio Pineda az Intézmény-gazdálkodási Csoport vezetője, Ikladiné dr. Petres Veronika a Gyámhivatal vezetője, Jóvér György a Városrendészeti és Környezetvédelmi Iroda csoportvezetője, Kalocsai Timea a Városrendészeti és Környezetvédelmi Iroda munkatársa, Kájerléber Tamás az Informatikai Iroda vezetője, Károlyi Helga a Polgármesteri Kabinet vezetője, Keszei Zsolt a Beruházási és Városüzemeltetési Iroda vezetője, dr. Kolláth Adél aljegyző, az Igazgatási Iroda vezetője, Kolonics Bea a Városrendészeti és Környezetvédelmi Iroda munkatársa, Krajcsi Károly a Városrendészeti és Környezetvédelmi Iroda munkatársa,  Marosvári József a Belső Ellenőzési Egység vezetője, dr. Murai Renáta jegyzői referens, Nagyné Opre Tünde egészségügyi referens, Nagy Péter az Építésügyi Iroda vezetője, Ötvös Zoltán a Művelődési Iroda vezetője, Silye Tamás a Városrendészeti és Környezetvédelmi Iroda munkatársa, dr. Szigeti Szilvia jegyzői jogi referens, Szonda Andrea Pénzügyi Irodavezető-helyettes, Takács István a Városrendészeti és Környezetvédelmi Iroda munkatársa, Tóth József Minőségügyi vezető, Vajthó Gábor a Városrendészeti és Környezetvédelmi Iroda vezetője, Vargáné Luketics Gabriella a Szociális és Gyermekvédelmi Iroda vezetője, Viziné dr. Magyarosi Szilvia Vagyonhasznosítási és Ingatlan-nyilvántartási Iroda mb. vezetője

 

 

Jelen vannak továbbá:

 

dr. Fábián Árpád a BUDÉP ügyvezető igazgatója, Szabó Gergely a Budai Polgár munkatársa,  dr. Tas Krisztián a II. Kerületi Városfejlesztő Zrt. vezetője, Tóth Ildikó a Budai Polgár főszerkesztője

 

Az ülés levezető elnöke:                           Dr. Láng Zsolt  polgármester

Polgármester: Képviselő-társaimat megkérném, hogy foglaljanak helyet és akkor kezdjük el - színházi öt perc után - a mai közmeghallgatást. Külön köszönöm azoknak, akik ebben az igen változatos tavaszi időben eljöttek ezen a mai délutánon.

A jegyzőkönyv tanúsága szerint 20 képviselő van jelen, Varga Előd Bendegúz képviselő késést jelentett. A jegyzőkönyv-hitelesítők személyére Dömök Lászlónét és Perjés Gábor urat javaslom. Aki el tudja fogadni, az kérem, tegye fel a kezét.

Budapest Főváros II. ker. Önkormányzat
217/2011. (VI. 2.) képviselő-testületi határozata

A Képviselő-testület

megbízza Dömök Lászlóné és Perjés Gábor képviselőket a testületi ülésről készült jegyzőkönyv hitelesítésével.

(20 képviselő van jelen, 20 igen, egyhangú )

 

Polgármester: Egyhangúan elfogadtuk, köszönöm.

Egyetlen napirendi pontunk van, a 2011. évi közmeghallgatás. Ezzel kapcsolatban nagyon röviden, bár itt nagyon sokan vannak, akik már máskor is, több éve vannak közmeghallgatáson, tehát tudják, hogy hogyan zajlik, de aki esetleg először van, annak szeretném a közmeghallgatás szabályait röviden elmondani. Ugye, előre bejelentkezett kérdések vannak, illetve a helyszínen is vettünk fel kérdéseket a legvégére. Ezzel kapcsolatban, egy kérdezőnek öt perc áll a rendelkezésére. Mi az öt percet igyekszünk betartatni és csengetni. Arra kérek mindenkit, hogy azért tartsa be, mert ha egy-egy témánál nagyon elidőzünk, akkor itt nagyon késő éjszakába fogunk nyúlni és legyünk azok iránt is tisztelettel, akik később vannak a kérdezésben. Tehát az öt percet betartjuk, és akkor erre a kérdésre pedig válaszol a Hivatal, illetve a Hivatal vezetése, jómagam, aki ebben szót kíván, illetve a Képviselő-társaimnak is van erre lehetősége.

El is kezdenénk akkor a mai sort. Elsőként Réti Pál úr jelentkezett, a Marczibányi Téri Sportcentrummal kapcsolatban. Arra kérem a Főszerkesztő urat, hogy ha itt van - remélem, itt van -  akkor fáradjon a mikrofonhoz. Két oldalon vannak a mikrofonok. Másodiknak, tehát utána - csak, hogy készülni tudjon - Goldea Zsuzsanna Éva van nekem felírva, hogyha van, akkor ő fog következni. Parancsoljon, Főszerkesztő úr!

Réti Pál: Jó napot kívánok! Réti Pál vagyok, volt főszerkesztő, de itt most, mint Marczibányi téri lakos. Két kérdésem van, hogyha nem hangozna túl gorombán a "követelés" szó, akkor inkább azt használnám. Az egyik, az a Marczibányi Téri Sportcentrummal kapcsolatos. Azt a címet adtam neki, hogy a Marczibányi Téri Sportcentrum polgárbarát működtetése. A lényeg az, hogy annak idején, amikor a Sportcentrum megkapta ezt a területet, akkor abban a szerződésben kikötötték, hogy 7000 m2-t közcélra kell biztosítani, leginkább parknak és zöldterületnek. Ezt nyilvánvalóan megszegte ez a cég, ezt a részét a megállapodásnak. Az érdekes az, hogy ezt az Önkormányzat nem vizsgálja ki. Én nagyon melegen javasolnám - több szempontból is - , hogy vizsgálják meg, és utána kötelezzék a céget a szerződés betartására, leginkább azért, mert mindenféle rosszfajta gyanúsításokra ad alkalmat, hogyha a saját követeléseit az Önkormányzat nem próbálja érvényesíteni.

Továbbá azt is javaslom, hogy tehát érvényesítsék a szerződést és létesítsenek zöldterületet a pályán és az engedélyt, ami arra szól, hogy reggel 6-tól este 10-ig lehet ott mulatozni, sportolni, azt korlátozzák reggel 7-től este 9-ig, vagy akár jobban is. Továbbá az eredeti szerződésből azt is próbálják betartatni a céggel, hogy azt csak sportcélra használja, tehát népünnepélyeket, mindenféle dalos rendezvényeket ott nem tart.

A másik kérdésem, vagy kérésem követelés, az a Marczibány tér csendjére vonatkozik. A Marczibányi tér és a Millenáris környékének csendjére. Arról van szó, hogy az egy katlanszerű képződmény, akik ott lakunk, mindannyian tudjuk, hogy milyen hangviszonyok vannak ott, ez alkalmatlan arra, hogy pihenőidőben ott zenés mulatságokat rendezzenek. Én azt javasolnám, hogy az Önkormányzat alkosson rendeletet vagy az egész kerületre vonatkozóan, amiben ezt is szabályozza, vagy pedig kifejezetten erre a környékre, ahol ugye három nagy létesítmény is árasztja magából a hangot. Én azt javasolnám, hogy ebben a rendeletben rögzítsék, hogy egy alkalommal három óránál hosszabb rendezvények nem tarthatók. Nem tarthatók zenés rendezvények vasárnap és szombaton délután sem itt, sem a környék más, nyilvános terein. Úgy gondolom, hogy ebben a tekintetben a II. kerület elmaradásban van, jó néhány kerületben sokkal szigorúbb és hatékonyabb csendrendeletek vannak érvényben. Köszönöm szépen.

 

Polgármester: Köszönöm szépen. Mi megkértük egyébként a Marczibányi Téri Sportcentrumnak az üzemeltetőjét, hogy legyen szíves eljönni, mert láttuk az előre jelzett kérdést. Szilas György úr itt van, megkérdezném a Szilas urat, hogy neki ehhez a kérdéshez van-e válasza, illetve hozzáfűznivalója, vagy pedig majd később fog azért erre választ adni. Parancsoljon!

 

Szilas György: Üdvözlök mindenkit, a Marczibányi Sportcentrum létesítmény igazgatója vagyok, Szilas György. A felvetett kérdésre az a válaszom, hogy a közcélú hasznosítást a szerződés szerint véleményem szerint betartjuk. Kutyafuttatót, illetve sétáltatót, kutyaparkot üzemeltetünk, futópályát, egy sportjátszóteret, ezen kívül több pad is van a területen, és a délelőtti időszakokban a focipályát is szabadon használhatják a kerület iskolásai. Úgyhogy azt gondolom, hogy teljes egészében megfelelünk ennek a kritériumnak.

A másik, a nyitva tartásunkat illetően, a szerződés szerint, amire az úr az előbb hivatkozott, 6-10 óráig lehetünk nyitva és ezt mi be is tartjuk. A reggeli 6 órás nyitás az gyakorlatilag csak a teniszezőkre korlátozódik, nem hiszem, hogy ők olyan nagyon nagy zajjal járnak. A népünnepély és a dalos fesztiválok, vagy nem tudom pontosan, milyen szót használt az úr, egyáltalán nem voltak a Marczibányi téren és nincs is szándékunkban ilyeneket tartani, csak és kizárólag sport rendezvények voltak. Nyilván sportkupák, focikupák, sportnapok járnak bizonyos hanggal, néha hangosítással, de ezek sem tartanak, nem is volt szerintem olyan alkalom, hogy ez estébe húzódott volna. Ennyit szerettem volna ezzel kapcsolatban elmondani.

 

Polgármester: Jegyző úr, parancsoljon!

 

dr. Szalai Tibor: Tisztelt Közmeghallgatás, tisztelt Réti úr! Zajvédelmi határértéket, azt nem kerületi önkormányzat hatásköre megállapítani, erre vonatkozóan van egy 27/2008-as KVVM minisztériumi együttes rendelet. Az pedig, a Képviselő-testület élt azon jogkörével, és a szabadtéri vendéglátó-ipari egységek esetében a tavalyi évben rendeletet alkotott, és este 11 órában határozta meg ezek nyitva tarthatóságát. Én azt gondolom, hogy ez eléggé betartható és azt hiszem, hogy hatékony jogszabály is. Akkor körüljártuk ennek, elég alaposan, úgy gondolom, szakmailag a lehetőségeit, és az, hogy hétvégi időszakban, hol és milyen típusú tevékenységeket lehetne betiltani, az egy parttalan, és feltehetőleg egyébként az alkotmányosság próbáját ki nem álló feladat lenne. Köszönöm.

 

Polgármester: Köszönöm szépen, Jegyző úr. Végezetül annyit szeretnék csak mondani, hogy egyfelől, Réti úr, rossz az, aki rosszra gondol, tehát hogyha Ön…Volt egy fél mondata, erre ezt tudom válaszolni Önnek, hogy én nem hiszem, hogy azzal, hogy azt a területet, amely az én gyerekkoromban a Ganznak a bezárt, földes pályája volt és ott a Beton, ami egyébként egy elég híres söröző volt, ha én jól emlékszem
 - már-már hírhedt- majd miután bezárták - egyébként ott a drogosokkal küzdött a kerület, illetve a rendőrség számtalan alkalommal, az egy bezárt és egy teljesen elhanyagolt terület volt - hogy abból egy sportpálya van, ahol közcélra - és azt gondolom, hogy a közcél nem ingyenes parkot jelent csak, hanem a közcél azt is jelenti egyébként, hogy ingyenes futópályát, kutyafuttatót, kosárlabda pályát és számtalan olyan funkciót, ami ott van, hogy ezt egyébként egy ilyen célra az Önkormányzat felújíttatta és a felújításért cserébe bérbe adta és ott ez a centrum működik, én azt gondolom, hogy ez egy támogatandó cél. Abban Önnek teljesen igaza van, hogy mindent meg kell tenni, hogy az ott élő lakossággal  harmóniában legyen és ne zavarja, vagy túlzott mértékben ne zavarja az ott élő lakosságot, akinek nyilván a semminél hangosabb egy sportpálya, de én úgy gondolom, hogy egyébként a sportpálya és a közösségi funkciót meg igenis támogatni kell, még hogyha ennek vannak biztos negatív hatásai is. Egyébként pedig, még egyszer mondom, a közcél az nem parkot jelent, parknak ott van a Millenáris Park, tőle 100 méterre. Itt sosem parkot mondott senki, hanem azt, hogy ez egy sportcentrum lesz.

 

Második kérdésünk -  Goldea Zsuzsanna Éva, Káplár utca 4. - villanyoszlop. Ő itt van-e? Ha nincs, akkor Jancsó Ildikó. Parancsoljon Ildikó.

Hantos Ágnes van nekem felírva a következőnek. Ildikó, parancsoljon!

 

Jancsó Ildikó: Hát, én is a zajproblémához kapcsolódom. Évek óta - én a Fillér utca és a Kopogó lépcső sarkán lakom, éjjel-nappal, ez egészen biztos, hogy lakásból szól, de télen, nyáron,  télen, amikor zárva vannak az ablakok, egyszerűen nem tudom kideríteni a forrását - szól a techno zene, ráadásul a dobolás alfajában, ami valami idegtépő és elviselhetetlen. Már voltam benn a Polgármesteri Hivatalnál a panaszirodán, azt mondták, hogy gyűjtsek aláírásokat, de nem tudom, hogy honnan szól. Van úgy, hogy éjjel fél 12-kor kapcsolja be, aki bekapcsolja és éjszakába nyúlóan, de ez nem csak egy-egy alkalom, hanem rendszeresen, és főleg szombat-vasárnap. Akkor elkezdi délelőtt és késő estig szól. Én már nem tartozom a fiatal korosztályhoz, nyilván a tűréshatárom, vagy küszöböm alacsonyabb, de gondolom, hogy akik ott a közvetlen közelében laknak, azok is megőrülnek és nem tudom, hogy miért nem tud ez ellen senki sem tenni. Ráadásul ugye, ez egy magánlakásból jön. Én azt szeretném kérni, mert hát jó pár évvel ezelőtt a közvetlen szomszédom csinálta ugyanezt, öt évig és senkit nem találtam a házban, akik szintúgy nem tudtak tőle aludni, mint én, hogy egy közös beadvánnyal forduljunk valahova, mert féltek. Na most, itt meg egyszerűen megfoghatatlan, hogy ez honnan jön, de állítom, hogy többen szenvedünk tőle, csak én vagyok az, aki most ezt szóvá teszem. Nem tudom, hogy lehetne ez ellen…De egyáltalán, a techno zene az nem zene, az egy elviselhetetlen zaj, főleg, ha dobol, ha bekapcsolja a gépi dobolást. Ha valaki ezt szereti hallgatni, akkor menjen el a discoba, de ne kényszerítsen arra másokat, hogy ezt hallgassák. Csak ennyit szerettem volna mondani és valamiféle megoldást szeretnék kérni, mások nevében is, mert másoknak is ez probléma.

 

Polgármester: Köszönöm szépen, Ildikó. Máris a Jegyző úr kérte, hogy kíván válaszolni.

 

dr. Szalai Tibor: Tisztelt Jancsó Ildikó, azt szeretném kérni, hogy ahhoz, hogy kiderítsük, mert nem ismert előttünk az a lakás, hogy melyikből szól ez a zaj, ahhoz …

 

Jancsó Ildikó: (hangja távolról)…csak annyit tudok válaszolni, hogy a Kopogó lépcső alján…

 

dr. Szalai Tibor: Igen, éppen ezért lehet-e az a kérésem, hogy a kollégáim felveszik Önnel a kapcsolatot, és hogyha ez a zajforrás működésbe lép, akkor megpróbálják lokalizálni az Ön lakásából, hogy merre lehet ez, és megpróbáljuk megállapítani, hogy mi ez, honnan jön. Egyébként, hogyha ő bármilyen határértéket lép túl, akkor is az Ön lakásából kellene elvégezni ezt a mérést. Ehhez az Ön neve nem kell, hogy ismert legyen az elkövetővel szemben, csak azt kérem, hogyha a kollégáim megkeresik Önt, akkor legyen kedves lehetővé tenni a számukra, hogy a lakásból mérhessenek.

 

Jancsó Ildikó: (hangja távolról)…főleg éjjel van…

 

dr. Szalai Tibor: Egyébként éjjel is ki tudnak menni, hogyha szükséges. Köszönöm szépen.

 

Jancsó Ildikó: (hangja távolról) Igen? Jó.

Polgármester: Köszönöm szépen. Hantos Ágnes jelezte, hogy nem jön el, bocsánat, az előbb nem mondtam. A következő Csiszár Villő. Itt van-e? Villő, parancsoljon! És utána Urbán András úr van nekem felírva.

 

Csiszár Villő: Jó napot kívánok! Az első kérdéshez hasonló az enyém is, csak én a Kolozsvári Tamás utcai sportpályával kapcsolatban vetném fel a problémáimat, amik eléggé hasonlóak. Egyrészt a késői nyitva tartás, hogy ez a pálya inkább 11-ig szokott nyitva lenni, és az első kérdésem, hogy nem lehetne-e, hogy mondjuk 10 óra után már ne focizzanak ott, mert ez elég nagy zajjal jár, ahogy kiabálnak, sípolnak, tapsolnak, és aztán levonulnak és hát ott a parkoló is, ahol csapkodják az autók ajtaját és úgy távoznak.

Ez az egyik. Hát, vannak ott ilyen jó magas és vakító reflektorok, nem tudom, hogy ezekkel lehet-e valamit tenni, hogy ne úgy legyenek beállítva, hogy pont az ablakokon világítanak be.

A harmadik pedig, hogy ott a közlekedési helyzet is elég káoszos tud lenni, hiszen ez egy elég szűk zsákutca és ahogy jönnek fel az autók, mivel az egyik oldalon parkolnak ezért például két autó nem is fér el egymással szemben, úgyhogy ott rendszeresen feltorlódnak, visszatolatnak, dudálnak, meg kell várni egymást, és egy így eléggé káoszos tud lenni. Hát, ezzel kapcsolatban nem tudom, mi lenne a megoldás, mert ilyen széles az utca, tehát ennyi hely van. Köszönöm.

 

Polgármester: Jegyző úr, parancsoljon!

 

dr. Szalai Tibor: Megkíséreltük elhívni a ma délutáni közmeghallgatásra a Kolozsvári Sportcentrum üzemeltetőjét, nem tud sajnos itt lenni. Én viszont egyeztettem vele néhány dolgot. Az egyik: az ő állításuk szerint 10 óra utáni rendezvényük az elenyésző százalékban van, de nyilvánvalóan, ha 10-ből csak egy van, az is zavarja Önöket.

A másik, hogy ezeken a reflektorokon ők már próbáltak állítani, megváltoztatni úgy a dőlésszögét, hogy lehetőleg ne a közeli házakat, hanem inkább a pályát világítsák meg. Ez nekik is jobb lenne, sőt, ezekben már fényforrást is cseréltek.

A harmadik pedig a parkolás, amivel kapcsolatban ők ott használhatnak egy telket is, a Kolozsvári Tamásból nyílva…Végül is hát mind a kettő Kolozsvári Tamás, tehát elég nehéz neki nevet adni, ez egy saroktelek, viszont az nem megfelelően lett kialakítva, összesen 20 férőhely van rajta, és azon létre lehetne hozni sokkal többet. Summa summarum, ő azt javasolta, és nem tudom, hogy ez lehetséges-e, hogy a közeli jövőben, akár a jövő héten is, tartsunk együttesen egy helyszíni bejárást a pálya környékén és akkor ott, az érintett lakók bevonásával beszéljük át ezeket a problémákat, illetve rögzítsük egy jegyzőkönyvben azt, hogy milyen intézkedéseket lehet tenni annak érdekében, hogy ne zavarja Önöket a Kolozsvári Sportpálya működése. Kérdezem, hogy lehetséges-e.

 

(A válasz nem hallható)

 

dr. Szalai Tibor: Akkor keresni fogom, jó? Köszönöm.

 

Polgármester: Köszönöm szépen. Urbán András úr van-? Parancsoljon Urbán úr! Bojti Judit a következő.

 

Urbán András: Az a kérdésem, hogy milyen rendelkezés vonatkozik a kerítés mellett lévő bokrok, fák telepítésére, áthajló ágak, növények gondozására. Ez az egyik.

A másik pedig a Közterület-felügyelők munkájával kapcsolatban, hogy a környezetünkben többször bejelentett dolgok elintézetlenek. Ezeket szerettem volna, köszönöm szépen.

 

Polgármester: Köszönöm szépen, Urbán úr. Ha megengedi, akkor én a második kérdésére válaszolnék, a Közterület-felügyelettel kapcsolatban. Én úgy gondolom, hogy a…Ugye, most már Városrendészetnek hívjuk, a II. kerületben, és Vajthó úr a vezetőjük, itt is van. Én őszintén mondom Önnek, hogy nem hallottam, vagy talán hozzám nem jutott el olyan panasz, hogy a II. kerületben a városrendészeink akár a saját feladatkörükön túl is, ne intézkedtek volna, ne mentek volna ki problémákra, sőt, ne lettek volna tényleg régóta fennálló problémák megoldásában is partnerek. Tehát én azt például tudom, hogy a Zsigmond tér környékén, vagy a Mecenzéf utca felől is rendszeresen - mert az egy olyan terület - naponta kimennek, ellenőriznek azon a területen. Tehát én arra kérem Önt, hogy itt van Vajthó úr, oda fog Önhöz menni, hogyha konkrétan olyan eset volt, hogy valóban nem mentek ki, de Ön szólt, ha ilyen probléma volt, akkor kérem, hogy egyeztessék le. Én őszintén tudom Önnek mondani, hogy nem ez a jellemző a Városrendészetünkre. Az a jellemző inkább, hogy leginkább most már a rendőrségnek is besegítve, 24 órában a héten egyébként kint van az utcákon és próbálja a kerületben a rendet fenntartani. Tehát én arra megkérem - és a Gábort is -, hogy - megadta Ön az elérhetőségét - vegye fel Önnel a kapcsolatot.

Az első kérésre pedig, a bokrokkal, fák telepítésével kapcsolatban akkor megadom a szót a Jegyző úrnak.

 

dr. Szalai Tibor: Tisztelt Urbán úr! Sajnos nincsen olyan szabály, jogszabály, ami ma előírná azt, hogy egy telken belül, a kerítéstől hány méterre kell telepíteni a fát. A józan ész az, szerintem,  az egyetlen szabály, ami ezt előírhatná. Amennyiben ez rosszul lett telepítve, vagy túl nagyra nőtt a fa, és annak az ágai átnyúlnak, akkor pedig a Polgári Törvénykönyv szomszédjogi szabályai szerint kell eljárni. Elvileg birtokvédelmi eljárást lehet kezdeményezni, hogyha egy éven belüli a sérelem, tehát egy éven belül nem sikerül elintézni a szomszéddal, hogy vágja le azokat az ágakat, akkor a jegyzőnél, tehát nálam, a Polgármesteri Hivatalnál lehet kezdeményezni, ha egy éven túli, akkor pedig a bíróságnál. A közterületre kinyúló faágakkal kapcsolatban pedig azt javaslom, hogy ha bármi ilyesmi van, akkor azt a Városrendészeti és Környezetvedelmi Irodának jelentse be, és  ők fognak intézkedni. Köszönöm.

 

Polgármester: Köszönöm. Bojti Juditot kérem szépen. A Heltai András úr a következő, az én forgatókönyvem szerint. Parancsoljon!

 

Bojti Judit: Beszédes Rita főépítész asszonytól kapott információ szerint elkészül a 314/2005-ös környezeti hatásvizsgálat az Akadémia területére. Kérdésem, hogy mikor, mivel erről a vizsgálatról már egy évvel ezelőtt is szó volt, valamint amennyiben a mért környezeti értékek az egészségkárosító határértéket elérik, akkor ez a tény mennyiben lesz hatással a beruházásra, például mérsékli-e annak nagyságát. Igaz-e továbbra is, hogy 365 fát tervez kivágni az Akadémia területén a beruházó, és még további 80 db ősfát, a Hűvösvölgyi úti gesztenyefasorból? Befolyásolja-e a környezeti hatásvizsgálat eredménye a tervezett 3000 db gépjármű parkoló megépítését? A 61/2010. (XII. 1.) önkormányzati határozat szerint a Hadapród Iskola fővárosi védettség alá került épülete és közvetlen környezete részére önálló építési telek kialakítását engedélyezte a II. Kerületi Önkormányzat. Ez a tény érinti a Riadó utcát, mivel így, az ígéretekkel ellentétben, kizárólag a Riadó utca tudja biztosítani a leválasztásra kerülő, Akadémiát is magában foglaló terület gépjármű ki-be hajtását közterületre. Azt hallottuk, hogy a Riadó utcai gépkocsi átjárás egy ideiglenes állapot, de a telek leválasztás miatt végleges lesz, hiszen másik telken nem lehet átjárni a közúti kapcsolat elérése érdekében. Tehát, a 150 lakosú Riadó utcán több ezer ember fog naponta áthaladni és jobb esetben néhány száz gépkocsi. Hogyan oldódik meg a Riadó utca kétirányú forgalma, mivel a Riadó utcában nem lehet három sávban közlekedni, ugyanis kettő sávos az utca. Egy sávban parkolnak, egy sávban haladnak a járművek. Hogyan oldják meg a három sávot igénylő két irányú, Riadó utcai gépkocsi forgalmat? Hogyan szándékozik megoldani az Önkormányzat a Riadó utcai parkolási problémát? Már most sem lehet ugyanis megállni az utca nagy részén? Hogyan védi meg az Önkormányzat a Riadó utcai fasort a beruházó természetkárosító tevékenységétől? Ugyanis felcsákányozta a beruházó a Riadó utca hatalmas fáinak gyökereit és a lakosság félti a fákat, mely fák a közvagyon részei és nem a beruházó tulajdona, a hatalmas ősfák pedig nem azonos értékűek a beültetett kis cserjékkel.

Egyéb problémák: az Akadémia Riadó utcában megépülő légcserélői működés közben zajosak. Olyan hangot adnak ki, mint a bányák légcserélésének dörmögő hangja. A Riadó utcában megépült új üvegfalak fényvisszaverő hatása miatt a tűző nap felmelegíti a Riadó utcai lakásokat. Ezt a hőkülönbséget az utcán áthaladva is lehet érzékelni. Az Akadémia új, darabos üvegfalai miatt egyes lakásokban nagyobb lett az utcazaj, mert csapódó hanghatást keletkeztetnek az üvegfalak. Hogyan fordulhatott elő, hogy a Riadó utcai trafóházra emeletráépítés történt, miközben 80 cm-re van az épület a kerítéstől, ami tűzbiztonsági szempontból is megengedhetetlen? Hogyan fordulhatott elő, hogy az új, 2011. április 28-i KSZT tervdokumentációja szerint a honvédségi lakótelep területének egy része át lett rajzolva az SCD területéhez, miközben a területre adásvétel nem történt? Sajnálatomat fejezem ki a helyi védelem alatt állt 4-es és 22-es, az Akadémia területén elbontásra került épületek miatt. Ezek az épületek egyidősek voltak az Akadémia főépületével, és értéküket 2005-ben még elismerte a kerület Szabályozási Terve, mint műemléki szempontból jelentős épületeket, melyeket csak az eredeti tervek alapján lehetett volna felújítani. Mára már el is lettek bontva. Tiltakozom, mint helyi lakos Pasarét fáinak a kivágása ellen és tiltakozom az Akadémia területén élő védett állatvilág elpusztítása ellen. A mókusok, a sündisznók és a területen élő madárvilág védett állatok, ezért kipusztításuk törvénysértő. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az Akadémia területére építendő alközpont nem alközpont, hanem egy irodabirodalom. Ezen irodaplázák működése nem segíti, hanem gátolja a lakosság életét, mivel nem a lakosság igényeit szolgálja ki a 177 000 m2 irodafelület. Köszönöm.

 

Polgármester: Köszönöm szépen. Alpolgármester asszony kezdi.

 

Dankó Virág alpolgármester: Én is köszöntöm a tisztelt Közmeghallgatás résztvevőit, és nagyon röviden szeretnék válaszolni minden egyes felvetett kérdésre. Hogyha esetleg még nyitott kérdések maradnak, akkor itt a kollégák bizonyára ki fogják egészíteni. Mindenekelőtt én szeretném azért arra felhívni a figyelmet, hogy mind a KSZT elfogadása előtt, mind pedig a korábbi időszakokban számos lakossági fórum került megrendezésre, egyrészt az Önkormányzat, másrészt a beruházó szervezésében. Ezen a környékbeli lakosok közül sokan részt vettek és a bemutatott tervek egyértelműen közmegelégedésükre szolgáltak, és nagyon sok támogató megnyilvánulás is volt. Én értem azt, hogy egy ekkora beruházás az nyilván többféleképpen ítélhető meg, de valóban kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy egyrészt a megfelelő információval mindenkit ellássunk, másrészt pedig kíváncsiak voltak arra valóban, hogy milyenek a visszajelzések. A hozzánk elérkezettek összességében sokkal inkább voltak pozitívak. Ezzel együtt nyilván fel lehet egyes problémákat vetni, amelyekkel valóban foglalkozni is kell, úgyhogy akkor az Ön által elmondottakra én tételesen válaszolnék.

 

Környezetvédelmi hatásvizsgálat készül; az, hogy ez ilyen sokáig tart, annak az az oka, hogy megvan az, hogy pontosan milyen dokumentációk birtokában kérhető meg ez a hatásvizsgálat. Tekintettel arra, hogy erre gyakorlatilag építési engedély szintű tervek kellenek, hogy egy ilyen hatásvizsgálat elkészíthető legyen, ameddig ezek a tervek nem állnak rendelkezésre, és nyilvánvalóan a Szabályozási Terv elfogadása előtt nem lehet ilyen terveket készíteni, ez ezért nem tudott még elkészülni. Tehát én úgy gondolom, hogy itt mindenki tartja a korábban megígérteket. Jelen pillanatban nem vagyunk abban a fázisban, amikor lenne mire elvégezni a vizsgálatot, mert ehhez a jelenleginél sokkal pontosabb tervek kellenek.

A fakivágásokkal kapcsolatban pedig meg kell különböztetni azokat az eseteket, amikor életképes, egészséges fákat vágnak ki, vagy amikor úgymond életveszélyes fákat. Én szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy sajnos, azon a környéken számtalan olyan időskorú fa található, amely mára - egyébként nem csak az SCD területén, hanem közterületeken is - sajnos, olyan állapotba került, hogy gyakorlatilag egy több, mint egy méteres törzsátmérőjű fának körbe 3-4 cm-es kérge van. A tavalyi évben egyébként három alkalommal történt olyan, hogy a Pasaréti úton a vihar fákat kidöntött. Hála Istennek, sehol nem történt személyi sérülés, de komoly anyagi károkat okozott. Úgyhogy annak a környéknek a favizsgálata sajnos elkerülhetetlen feladat, mind a beruházó részére, mind pedig egyébként az Önkormányzat részére, a közterületi fákat illetően. Amennyiben életveszélyes fákat kell kivágni, az nem lehetőség, hanem kötelesség. Nyilvánvalóan egészséges fák kivágását senki nem támogatja és nem engedélyezi.

A telekmegosztással kapcsolatban, nyilván lehet többféleképpen közelíteni, a telekmegosztást egyébként a Szabályozási Terv készítése során az Önkormányzat is javasolta, pontosan azért, hogy a szabályozási elemeket úgy lehessen meghatározni, hogy az a lehető legkedvezőbb legyen a lakosság számára is. Hogyha az egész tömböt egy telekként kezeljük, akkor nem lehet azokat a szabályozási kérdéseket kezelni, amelyek pontosan arra vonatkoznak, hogy mondjuk a Riadó utcai és a Hidász utcai lakóövezetek közelében ne legyen lehetőség akkor a beépítésre. Számtalan olyan szabályt kellett volna általánosságban elfogadni a területre, ami nem lett volna az Önök számára kedvező. Ezért volt arra szükség, hogy meg tudjunk különböztetni övezeteket a területen belül, viszont ugye,  a jogszabályok azt mondják, hogy az övezeteknek, meg a telekhatároknak előbb-utóbb igazodni kell egymáshoz. Attól, hogy ez több telekből fog állni, attól még ez egyetlen komplexum lesz, tehát a megközelíthetősége az ilyen szempontból nem változik a koncepciótervekhez képest.

A Riadó utca közlekedésével kapcsolatban felhívnám a figyelmet arra, hogy a Riadó utcai lakosság létrehozott egy munkacsoportot, amelynek Csapó ügyvéd úr a képviselője, az Önök lakókörnyezete őt választotta ki. Ő folyamatosan tartja a kapcsolatot mind az Önkormányzattal, mind a beruházóval. Négy alternatíva készült arra, hogy hogyan lehet a beruházás befejezése után a Riadó utca közlekedését szabályozni. Azt kértük, hogy a lakosság válassza ki azt, amelyik a számára a leginkább megfelelő. Az a településrendezési szerződés, amely kapcsolódik az elfogadott Szabályozási Tervhez és amelyben a beruházó közcélú feladatok átvállalására vállalt kötelezettséget, tartalmazza azt, hogy a Riadó utca kialakítását annak megfelelően végzi el, ami a lakosság számára leginkább elfogadott közlekedési rend. Tehát én úgy gondolom, hogy ennek minden biztosítéka megvan, s ráadásul a döntés az Önök kezében van. Az, hogy az alternatívák szakmailag elfogadhatóak legyenek, arra pedig az Önkormányzat és a beruházó biztosított tervezőt.

Az építkezés során úgymond kiásott fákkal kapcsolatban mi felkértük a Beruházási Irodánkat, hogy kövesse figyelemmel - illetve az Építési Irodát is - , hogy ott pontosan mi történik, úgyhogy a kollégák erre figyelemmel vannak, úgyhogy odafigyelünk arra, hogy a fák épsége az megmaradjon.

A légcserélőknek ugyanúgy, mint bármilyen más műszaki berendezésnek, meg kell felelni a hatályos előírásoknak, azok tartalmazzák azokat a határértékeket, amelyeket nem lehet átlépni. Ha a határértékeken belül vannak, akkor nyilvánvalóan mi nem tudunk a jogszabályoknál szigorúbb szabályozásokat hozni.

A trafóházzal és a műemléki kérdéssel kapcsolatban ugyanazt tudom elmondani, mint amit tavaly mondtunk, hogy nem mi voltunk az építési engedélyezési hatóság, tehát hogyha ezzel kapcsolatban bármilyen probléma van, akkor nem…Szóval ez ügyben sajnos, nem mi vagyunk az illetékesek. Mi úgy gondoljuk egyébként, hogy ez megfelelő volt és bízunk is benne, de az építési engedélyt kiadó kerületnél kell akkor ez ügyben megtenni a megfelelő lépéseket.

Amit azzal kapcsolatban mondott, hogy telkek kerültek volna átrajzolásra a Szabályozási Tervben, ez nyilvánvalóan teljességgel kizárt. Övezeti határok lehetnek, amikről szó van, de nyilvánvalóan attól, hogy egy Szabályozási Terven egy telekhatár máshol szerepelne esetleg, tévedésből, bár nem hinném, hogy így van, attól ez még a telekkönyvi adatokon nem fog változtatni és nyilvánvalóan azoknak a telkeknek most is ott van a határa, ahol a korábbiakban volt. Tehát ezt nyilván nem egy vázrajz fogja meghatározni, de egyébként tudomásom szerint a vázrajzokkal sincsen semmi probléma, de nem gondolom, hogy különösebb relevanciája lenne ennek. Köszönöm szépen.

 

dr. Szalai Tibor: Tisztelt Közmeghallgatás, tisztelt Asszonyom! Néhány dologgal kapcsolatban én is hadd szóljak. 1979-ben vonult be a testvérem sorkatonai szolgálatra a Hidász utcai laktanyába, és ott kapta azt az egy hónap alapkiképzést, amely után a katonai esküjét is az Akadémia előtti alakuló téren tette le. Nem is olyan régen még sorkatonai szolgálatot teljesítettek ebben az objektumban és minden bizonnyal akkor is jól megfért a katonai szolgálat mellett az az állatsereg, amit mi egyébként szeretnénk itt tartani. Én azt gondolom, hogy azzal, hogy az Akadémián belül nem vitatottan védett például a fasor, azzal, hogy az Akadémián belül az egészséges faállomány megtartásával élettér biztosítható ezeknek az állatoknak, azzal, azt hiszem, biztonságban lesznek.

A másik, a fák kérdése. Én azt gondolom, hogy egy kicsit költői volt az Ön hozzánk intézett kérdése, hogy mit tervezünk a Riadó utcai fák megvédése érdekében, hiszen, ha jól tudom, a Környezetvédelmi Hatóságnál a feljelentés már megtörtént, és a Környezetvédelmi Hatóság már vizsgálódik az ügyben, hogy történt-e környezetkárosítás, vagy természetkárosítás. Ők bizonyára lényegesen jobban értenek hozzá, mint mi.

A Riadó utcában nem kettő és három sávot tervezünk, hanem ahogy Alpolgármester asszony elmondta, négy lehetséges változatot dolgoztattunk ki. Ezt a Riadó utcaiak képviselőjével - remélem, mindannyiukat képviselte, mert ő azt mondta - egyeztettük, és a végleges megoldás elfogadását, abban maradtunk, hogy a végleges megoldás kiválasztására pedig a Riadó utcai beruházás befejeztével kerül sor. Köszönöm szépen.

 

Polgármester: Köszönöm szépen. Annyit szeretnék csak mondani, tisztelt Bojti Judit, hogy ebben az elmúlt tíz hónapban, azt hiszem, hogy öt lakossági fórum volt ebben az ügyben. Én nem tudom, és az elmúlt időszakban, tehát mióta elindult ez az egész beruházás, szerintem a tízhez közel járunk. Én nem tudom, hogy bárhol, bármilyen beruházással kapcsolatban volt-e, vagy van-e a kezdetektől fogva ilyen egyeztetés, véleménykérés a lakosságtól. Koncepció kidolgozásába és beleszólásába biztosítás, stb., stb. Én úgy gondolom, hogy mindnyájunknak, tehát Önnek is, egészen biztos vagyok benne, és nekünk is az a célunk, hogy ott egy olyan beruházás valósuljon meg, amely egyébként közép-hosszú távon szolgálja a II. kerületnek, az ott élőknek az érdekét. Egy volt katonai laktanya helyén, Buda szívében, és amire egyébként mi mondjuk, akik ennek a döntéseiben részt vettünk - legutoljára és egyhangúan a Képviselő-testületben - mi erre valóban büszkék lehetünk. Én abban biztos vagyok, hogy ha úgy állunk ehhez a kérdéshez, hogy mik a problémák, mik a felvetések, mik a zavaró körülmények és hogyan tudjuk ezeket orvosolni, akkor előbbre jutunk, mint hogyha a kezdetektől fogva hol kisebb, és néha reménykeltőbb, hol nagyobb hévvel és anti-tárgyilagossággal támadjuk az egészet, csapkodunk, több ezer autóról beszélünk, és mindenféle olyan állítást mondunk, ami nem fedi a valóságot, azonban hangulatkeltésre tökéletes. Szerintem azzal biztosan nem fogunk előrébb jutni, maximum bele tudunk bizonyos kérdésekbe sodródni a különböző ilyen személyiségi jogoknak a megsértésébe, meg valótlan tényekbe és akkor ilyen különböző kriminalisztikai esetekbe. Ennyit tudunk megtenni, amit természetesen minden állítás után ugye mindenki, aki teszi, az a következményeket vállalja is, de szerintem nem vezet ez eredményre. Tehát én továbbra is azt mondom Önnek, hogy énszerintem Ön, Judit, engedje meg, Ön a kisebbséget képviseli ezen a területen, de nagyon hangosan. Szerintem, nagyon jó, ha beszélünk ezekről és egyébként olyan megoldás születik, ami a legjobb kompromisszum azokban a lehetőségekben, amelyek előttünk állnak. Mi ebben végig nyitottak és partnerek vagyunk, de ehhez az Önök részéről is hozzáállás kell. Én úgy éreztem a folyamatok egy részében, hogy megvolt Önben, és néha, például most is azt, hogy inkább papírról felolvas olyan dolgokat, amik egyébként nem felelnek meg a valóságnak. Szerintem ezzel nem fogunk előrébb jutni.

 

Heltai András úr következik, hogyha itt van. Heltai úr, parancsoljon!

 

Heltai András: Én könnyebb eset leszek. A feleségem szerint hülye vagyok, hogy ezzel jövök, de bizonyos korban az embernek már vannak mániái. Nekem az a mániám, hogy szeretném a vadplakátoktól ezt a szép kerületet megtisztítani és bízom benne, hogy a terem mindkét oldalán hívekre találok. Valamennyien tanúi vagyunk annak - én általában kerékpárral közlekedem Budaligettől a Dunáig - hogy naponta, meg-megújuló hullámokban vadplakátok százait, ezreit rakják ki utcákra, terekre, villanyoszlopokra, falakra, minden lehető és lehetetlen helyre. Na most, ha valaki, egy bácsi, vagy egy néni, akinek elkóborol a macskája, valaki, aki elveszti a kulcsait, kitesz egy cédulát, senki nem tehet kifogást ellene. De ezek a plakátok nem kisemberektől kerülnek ki, hanem cégektől. Részben ingatlanforgalmazóktól, akik egyetlen lakás eladásáért több százezres bevételt könyvelhetnek el, részben nagyobb ipari vállalkozásoktól: lakásfelújításra, kertészetre, egyéb szolgáltatásokra kínálnak ajánlatot. Most nyilvánvaló, a kérdéssel foglalkozván meginterjúvolnám a plakátragasztókat, tíz forintért kiraknak egy ilyen cédulát, aminek az elkészítése néhány forint. Nyilván lényegesen olcsóbb néhány száz plakátnak a kiragasztatása, mint mondjuk a Budai Polgárban, vagy ennél drágább újságban, rádióban, tv-ben hirdetni. No hát, így állunk, ennek valamennyien tanúi vagyunk, naponta ezerszám lepik el ezek a plakátok a kerületet. Egy ideig ott vannak, aztán az eső leáztatja őket, akkor végképp piszokká válnak. Amikor mindezt egy évvel ezelőtt - nem tudtam tavaly eljönni a közmeghallgatásra - előadtam szintén, szó szerint, kaptam egy választ a Polgármester úrtól, amely igen megnyugtatóan hangzott, azt mondta, hogy a plakátok kihelyezése jelenleg is szabályozott, egy 1999-es Kormányrendelet szerint ugyanis, aki hirdető-berendezést, hirdetőtáblát, illetve hirdetés céljára szolgáló ábrázolást e célra ki nem jelölt helyen létesít, vagy elhelyez, 50 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A közterületek helyi rendjének szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet pedig úgy rendelkezik, hogy az ilyen hirdetményeket a tulajdonos, vagy akinek az érdekében kihelyezték, 8 napon belül köteles a saját költségén eltávolítani. Ha nem hajtja végre, akkor az ő költségére a hirdetményt a jegyző eltávolíttatja. A szabálysértések ügyében a Városrendészeti Csoport munkatársai intézkednek bejelentés után, és időnként akciókat rendeznek. No hát, ez mind szép, örömmel vettem tudomásul, csak sajnos egy év telt el és azóta a plakátok száma nem csökkent, hanem nőtt, a Városrendészet akcióinak tanúja nem voltam, annak nyilván lett volna valami nyoma, és meglehetősen tanácstalanul állok. Hadd reméljem, hogy ezúttal több sikerem lesz. Köszönöm szépen.

 

Polgármester: Ez azon ritka közmeghallgatás felszólalások közé tartozik, amelynek minden szavával egyetértek. 2006 óta úgy gondolom, hogy tényleg kiemelt figyelmet fordítunk a vadplakátozás megfékezésére, de én abban a válaszomban, ami Önnél van, nyilván azt is elmondtam, hogy ugye nem ennyire egyszerű a helyzet. Ugyanis, mint annyi mindennel, például a graffitivel, ami gyakran szóba kerül, ami szintén minden jó érzésű embernek borzolja a kedélyét, a vadplakáttal is az a helyzet, hogy az a szó, amit felolvasott azt hiszem, a Kormányrendeletből, hogy "elhelyez", az azt jelenti, hogy amikor tetten érik. Tehát nem azt jelenti, hogy kint van, hogy víz-gáz mobiltelefonnal a fába beleszögelve, és akkor azt a mobilt felhívjuk, vagy ellenőrizzük, hogy melyik ez a cég, és megbüntetjük, mert azt fogja mondani a cég, hogy nem ő rakta ki, hanem a konkurenciája és neki semmi köze ehhez. És nem lehet bizonyítani. Az "elhelyez" ebben az esetben azt jelenti, hogy amikor valaki ott van és éppen szögeli a fára ezt
a …Akkor őt elkapják, őt igazoltatják, eljárnak vele és megkérdezik, hogy ki az, aki megbízta őt. Ezért nagyon nehéz eljárni. Én abban az egyben nem értek egyet - tehát, amit gondol, és amit mond nekem, az egyik ilyen vesszőparipám valóban a rendezettség és a kerületnek a zöld és, ha szabad ilyet mondanom, tényleg budai arcának a megőrzése, hogy az illegális vadplakátokat eltüntessük, de - és énszerintem ebben léptünk előre 2006 óta, és szomorúan hallom, hogy Ön nem így látja. Valóban minden évben legalább kétszer egy egész kerületet átfogó akció van, egyébként pedig kifejezetten hangsúlyosan a Városrendészet, illetve megállapodásunk szerint az Önkormányzat reklámgazdája ezzel a kérdéssel foglakozik. Azért engedjen meg egy olyan számot hogy felolvassak, ami talán ezt alátámasztja, még hogyha egyébként egy 36 km2-nyi kerületben valóban nem biztos, hogy pont Önnek ezen az útvonalon egyébként így jött le, vagy kiszúrta volna, vagy így látná, de a Városrendészet az ellenőrzése során az elmúlt évben 8 esetben tett feljelentést, 37 esetben elfogták éppen a kihelyezőt és helyszíni bírságot szabtak ki rá, és 10 esetben köztisztasági szabálysértés miatt feljelentést tettek. A reklámgazdánk a tavalyi évben 220 esetben járt el illegálisan kihelyezett hirdetés eltávolítása ügyében. Tehát folyik ez a munka, higgye el, Heltai úr, ugyanannyira szeretnénk mi is, mondom, 36 km2-en nem olyan egyszerű, én magam tapasztaltam, hiszen az első években én magam is elmentem, talán azért, hogy beszámoljunk róla és valamennyire felhívjuk erre a problémára a figyelmet a városrendészekkel, és beszámoltunk róla az újságban, és valóban azt láttuk, összegyűjtöttük az összes ilyen, vagy legalábbis a legtöbb, a kerületben felmért plakátot, elszállítottuk, lehetett érte a tulajdonosnak jelentkezni, de ha jelentkezik érte, nyilvánvalóan akkor elismeri, hogy az övé - senki nem jelentkezett értük - és én magam láttam olyat, amit én levettem, rá két hét múlva valamelyik éjszaka megint felkerült. Tehát borzasztó nehéz ezzel mit tenni. Még egyszer mondom Önnek, azt, aki kirakja oda a lakáshirdetést, amit Ön mondott, azt, ha nem kapjuk el, amikor kirakja, akkor ez alapján nem lehet eljárni ellene. Ehhez képest, én úgy gondolom - és erről tudom továbbra is biztosítani Önt - , hogy igyekszünk ezzel foglalkozni és kiemelt figyelmet fordítani erre.

Bak András úr jelezte, hogy mégsem tud eljönni, Onozó György úr itt van-e? Parancsoljon.

 

Onozó György: Kérdés: meg kell-e várni a járhatatlan Frankel Leó út kátyúzásával a budai fonódó villamos hálózat Széll Kálmán téri ágának a megépítését? Indoklás, 1.: Nagyon örülünk, hogy a Főváros és a kerület megegyezett az Észak és Dél Buda közötti összeköttetés tárgyában, de a megvalósítás valószínűleg legalább még két évet igényel.

2.: Addig is kátyúzni kellene, mert különösen a Török utca és a Kolosy tér közötti szakasz már csak a kátyúk halmaza. Nagy részben balesetveszélyes gödrök, amelyeken fél év alatt két darab teljesen új gépkocsi köpenyem, egy téli és egy nyári lett javíthatatlan, durrdefektes. 80 éves lévén, a kártalanítás viszontagságokkal járó intézését nem tudtam vállalni, ráadásul fényképezőgépem sincs, ráadásul az egyik este történt. Ugyanakkor azt is hozzátenném - bár azt nem írtam le -, hogy köztudott, hogy egy gépkocsinál ha egy köpeny meghibásodik, négyet kellene hivatalosan cserélni, a vonatkozó szabályok szerint, de minimum két darabot kell cserélni, elöl, vagy hátul. Tehát eggyel ha kártalanítanak, akkor az sem oldaná meg a helyzetet.

3.: Több illetékes személyt, közterület-fenntartót, közterület-felügyelőt, illetve ma már városrendészeti képviselőt, rendőrt, Lukács uszodai alkalmazottat megkérdeztem, ki a terület gazdája. Nem tudta senki sem. Az derült ki, hogy három gazda is van - idézőjelbe tettem a "gazda" szót - a Főváros, a kerület és a BKV. Tehát, szerény véleményem szerint egy sincs. Köszönöm a választ.

 

dr. Szalai Tibor: Tisztelt Onozó úr! Akkor kezdjük ezzel a harmadikkal. A Frankel Leó út a házfaltól házfalig a II. Kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő közterület. Ezt egy kicsit bonyolítja az, hogy az úttest közepén húzódik egy villamospálya, szerintem - nem hiszem, hogy egyedül volnék ezzel, aki ezt mondja, a létező legrosszabb állapotban lévő villamos pályák egyike, és ma már sokkal biztonságosabb a kockakövön közlekedni, mint ezen a villamospályán. Nos, ez a villamospálya és a vasbeton pálya lemeztől még durván 60-60 cm szélesség, hogyha ezt így veszi - ez kicsit furcsa dolog, mert lehet, hogy fel kéne festeni, hogy lássák az emberek, hogy hol van a kerület-főváros határ - nos, itt húzódik az a határ, amitől a házfalak felé a kerület dolga az, hogy kátyúztasson, viszont ennek a zónának a kátyúzása, ha egyáltalán lehet ezeket kátyúzni, mert egy-két helyen, talán a legrosszabb állapotban a Lottó házak előtt van ez az egész szakasz, ott már nem is érdemes kátyúzni. Egyébként van,  sajnos következik be gépkocsi kár ezen a szakaszon, ezért mi - milyen furcsa dolog ezt mondani, hogy - kockakövet kátyúztatunk, de mi a kockaköves részt igyekszünk, a balesetveszélyes részét azt kátyúztatjuk, viszont a villamospálya és a vágányzóna, aminek hát igazándiból tulajdonosa, maradjunk annyiban, hogy vagy a Főváros, vagy a BKV, de valamelyiknek biztosan kell, hogy legyen, annak a kátyúzása talán két éve, ha a Török utcában egyetlen egy alkalommal történt. Azon kívül semmi. És egyébként ott szokott összegyűlni a víz. Tehát én arra tudok ígéretet tenni a Hivatal nevében, hogy a kockaköves részt, ami balesetveszélyes, azt mi tudjuk kátyúztatni, a Fővárost pedig tájékoztatjuk arról, amit egyébként pontosan tud - vagy a BKV-t-, hogy borzalmas állapotban van a villamospálya és a vágányzóna. Köszönöm.

 

 

Polgármester: Ha megengedi, Onozó úr, annyit hozzátennék a Jegyző úr által elmondottakhoz, hogy az, hogy végleges megállapodás történt a fonódó villamos ügyében, ezt mi nagyon reméljük. Én azt gondolom, hogy teljesen egyértelmű és határozott testületi döntést hoztunk, szintén egyhangúan, a II. kerület Testületében, amely elfogadta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a szakértői vélemények alapján lévő véleményét és javaslatát. Ez arról szólt, hogy ketté szedi ezt a projektet, pontosan azért, mert a Moszkva téri ágnak a mérése, a Moszkva téri ágnak a különböző számításai azt mondják, hogy ez egy most megvalósítható projekt, míg a másik ága, amit mi a kezdetektől fogva vitattunk, arra mi azt mondtuk - és ezt mondta az NFÜ is -, hogy az még komoly előfeltételeket - nem vizsgálatokat, mert vizsgálni mindent lehet - komoly előfeltételeknek kell megszületnie. Erre mi azért azt, amikor azt jelezte a Főváros vezetése, hogy ők együtt írják csak alá, akkor mi csak remélni tudjuk, hogy ezt ők is így értik, tehát, hogy az egyiknek a további vizsgálatát fogják végezni, míg a másik ágat elkezdhetik. Ezt csak azért mondtam el, hogy az álláspontok tisztázottak legyenek. És ezzel az is kapcsolatos egyébként - zárójelbe teszem, hogy az elmúlt négy nap történése, ami egyébként az M7-es, M1-es bevezető szakaszánál történt - ,  hogy az elmúlt időszakban, úgy gondolom, hogy ez megerősíti azt, hogy esetleg egy megfelelő vizsgálatok nélküli, hipp-hopp kettévágása az észak-dél egyetlen központi útjának, az talán okozhatott volna a kerületben is ilyen anomáliákat, meg a kerület összes menekülőútján, ami kialakult egyébként egy három nap alatt az M1-es, M7-es bevezetőjénél. Tehát úgy gondolom, hogy a kerület álláspontja, az idő igazolja, hogy megalapozott volt, és hogy ebben mi határozottak vagyunk, azt most már azért példák is igazolják. A zárójel bezárva.

Nos, ugye voltak, amikor az egész fonódó villamos projekt jött, akkor voltak nekünk nem feltételeink, hanem olyan észrevételeink, amelyek, azt gondoljuk, hogy amik nélkül az egész projekt, amit egyébként magát, az elvet, hogy kötött pályát összekötni, mi támogatunk, a kezdetektől. Az egyik volt a Frankel Leó út. Nekem megadatott az a szerencse, hogy a Frankel Leó úttal kapcsolatban még Demszky Gáborral is személyesen, a szobámban egyeztethettem és próbáltam neki elmagyarázni - de nem volt ő sem vevő rá -, hogy mi nem azért szeretnénk a Frankel Leó úthoz hozzányúlni, mert akkor most a kerületnek milyen jó, hogy felújítják azt az utat, hanem azért, mert a Frankel Leó út szerintünk ma Budapest egyik, ha nem legveszélyesebb, legrosszabb állapotban lévő útja. Ennek nagyon sok vonzata van. Az egyik, amit Ön mondott, hogy rendszeresek a károk, de hozzá teszem, hogy ez már balesetveszélyt is okoz. Arról nem beszélve, hogy egy olyan villamos pályát létrehozni, ahol egyébként a villamos 5 km/h-val tud menni, vagy annyival sem, vagy ha azt felújítják, de az utat nem, akkor pedig az összes autó a villamos vonalán fog járni, hiszen nem lehet már szinte a villamos mellett elmenni, ez, úgy gondoljuk, az egész projektet megkérdőjelezi és ellehetetleníti. Tehát nekünk ezért volt ez, hogyha ezt megcsinálják, és ott egy gyors pálya lesz a villamosnak, mellette a Frankel Leó utat is meg kell egy normális minőségben csinálni. Mi kezdetektől fogva ezt képviseljük. Én azt látom egy kicsit, hogy a Főváros részéről a tárgyalásnak és az alkunak volt a része, hogy hát akkor nem nyúlnak a Frankel Leó úthoz addig…Most én nem akarom azt mondani, kicsit ilyen zsarolási pozícióban, de sajnos hajlamos vagyok azt gondolni, hogy bizonyos embereknek talán ez is megfordult a fejében. Mi végig e mellett kitartottunk, és most is kitartunk. Én azt tudom Önnek mondani, hogy magának a Frankelnek ősszel, a balesetveszélyes kockakövi kátyúit és mindenét ki fogjuk javítani, benne van a tervben, a kivitelező megkapta rá a megrendelést. De a megoldás az azt jelenti egyébként, amit, én bízom benne, hogy az NFÜ javaslatában a Széll Kálmán téri ág tartalmazni is fog, hogy egyébként a Frankel Leó úti villamospálya és a mellette lévő útpálya is teljes felújításra kerül, közművekkel, mindennel, és akkor úgy gondolom, hogy e mellett, hogyha mondjuk a Lukács Fürdő parkolási helyzetét is mondjuk rendbe rakjuk, ami szerintem áldatlan, akkor valóban az egész kerületrésznek az arculata és a viszonyrendszere meg fog változni. Tehát mi ezen vagyunk és ebben mi partnerek vagyunk Önnel.

 

Almási János úr. Itt van-e Almási úr? Igen. Parancsoljon.

 

Almási János: Tisztelt Elnökség és Választópolgár hallgatóság! Az a probléma a Szilágyi Erzsébet fasorban a közrenddel és a közbiztonsággal kapcsolatban, amiről néhány mondatot szeretnék szólni, már több ciklussal ezelőtt elkezdődött, még a Bencze polgármester úr idejében, pedig az legalább három ciklussal korábban volt, ha nem néggyel. A lényeg az, hogy a Szilágyi Erzsébet fasornak az állapota az nem hogy javult volna, hanem romlott, éspedig a következőképpen: először is tűrhetetlen az a fakivágás, amit az autók parkolása érdekében végeznek. Azon a szakaszon - én 1934 óta lakom a Szilágyi Erzsébet fasor 5-ben, sok mindent átéltem, de - ilyen piszkos, ilyen elhanyagolt, ilyen szennyes pontosan ez a szakasz az Ezredes utca és a Nyúl utca között soha nem volt. Még közvetlenül az ostrom után sem. Akkor voltak romok, egyéb, de amikor el lett takarítva, nem volt. Na most, közérdekű bejelentést én tettem már korábban, mint az előbb említettem, abban szerepelt például a járda széli polleroknak a helyzete. Nagyon dicséretes volt, amikor több, mint 10 évvel ezelőtt ugye a pollerokat beépítették, azon kívül a fasornak a középső fasor részét, vagyis a közúti úttest és a villamospálya között új fákkal kicserélték. Igen ám, csak a karbantartás elmaradt. Tessék most megnézni, hogy ezeknek a köréjük tett bazalt keretek, azon kívül az a négy cső és a laposacélból készült keret, hogy milyen. Eltűnt. Az az öntöttvas lap, ami minden fa tövében ott volt, az is eltűnt. Semmiféle karbantartás nincsen. Egyébként ez sajnos eléggé jellemző volt az elmúlt időkben, mert a TMK kizárólag az ipari üzemekben volt alapos és fontos, mert ott házon belül volt. De azon kívül másutt nem törődtek…Én elismerem, hogy sokkal jobb nem javítással foglalkozni, hanem egy újat megvalósítani és akkor lehet szalagot átvágni, meg ünnepelni, meg egyéb. Ezek a kis munkák…Ugye, mindig beszélnek az élhető Budapestről. Hát, egyre kevésbé élhető. Ez az egyik.

A másik a "zöld Budapestről." Hát volt egy olyan mozgalom hivatalosan, hogy minden kivágott, vagy elpusztult fa helyett ültess egy újat. Erről szó sincsen. Teljesen hiteltelen beszédek ezek.

Aztán a másik dolog, ez a kompetencia, mert most ugye előkelőek vagyunk, az illetékesség nem jó, pedig azt jobban megértené a magyar köznyelv, mint a kompetenciát, felesleges itt előkelősködni. Ami a Főváros és a kerületek között van, én legalábbis a médián keresztül azt hallottam, hogy ez a centralizált rendszer, ez meg fog szűnni és sokkal több hatásköre lesz és döntési joga az egyes kerületeknek, mint ugye, ebben az időben volt. Tudniillik ez azzal jár, hogy csak az adminisztrációt növeli, ide-oda levelezés van a szervek ügyosztályaival, meg alosztályaival a bejelentéstevővel kapcsolatban, és a végén az a helyzet, hogy a dolog ellaposodik. És még egy: lefárassza a bejelentőt ez a taktika, ami megy már évek óta.

A lakók, illetve a gyalogjárók egészségügyi és a balesettel szembeni biztonsága erősen leromlott. Kérdezem én itt a jelenlevőket, ki hallott arról, hogy van olyan lobby, vagy lobby nélkül, hogy illetékesek a gyalogjárók biztonsága érdekében tesznek-e valamit. Először is ott kezdődött az az agyrém, hogy behúznak egy sárga csíkot és ezáltal van egy kerékpárút. Hát ez egy kabaré, ilyet csinálni. Én sehol a világon nem láttam, pedig elég sok helyen jártam, és nagyvárosban. Tudomásom szerint ezt egy valaki kitalálta és egy grémiumot gyűjtött maga köré, és ez volt a legolcsóbb megoldás, én ezt nem vitatom, de ebben a sávban egyirányban és ellenkező irányban nem fér el két kerékpár.

A másik, hogy ne tessék elfelejteni, hogy ezen a szakaszon a fasorban, de amúgy is rengeteg idős ember van, mozgássérült van, babakocsival közlekedő. A Polgármester úr jól tudja, az Acél Kft-vel kapcsolatos esetet. Máig csak az történt, hogy az üvegkalitkát, ami engedély nélkül volt beépítve, lebontották, de a küszöb ott maradt, 2 col magasságban. Hát az a babakocsi keréknek ugyanúgy akadálya az, hogy menjen, és le van 50 cm-re szűkítve ott az átjárási lehetőség. Vagy itt vannak ezek a pollerok. Hát van, ami már 10 éve esedékes, hogy pótolják. Most akkor mindig jön ugye ez a kompetencia, hogy nem a kerület illetékes, hanem a Főváros. Akkor a Főváros visszapasszolja, és akkor bedöglik az egész dolog. Semmi sem történik. Nem beszélve arról, hogy már eleve úgy lettek telepítve, tessék gondolni, a Káplár utca és a Fasor sarkán, arra a széles aszfaltra, ott a saját szememmel láttam, egy este beépítették a pollert és reggelre már ki volt szedve, mert még nem is kötött meg a beton, simán eltávolították. Nem beszélve arról, hogy szándékosan is kidöntik, mert mikor (csengetés, pár szó nem érthető) parkolóhelyet biztosítanak maguknak a…

 

Polgármester: Azt kérném, tartsuk magunkat a…

 

Almási János: Még csak azt szeretném megemlíteni, hogy remélem, nem fogják a fákat egészen a János Kórházig kipusztítani, mert ott érdekes módon a parkoló ott elférne két fa között, mert akkor elérjük azt, hogy ez nem Szilágyi Erzsébet fasor, meg Olasz fasor lesz, hanem "Parkoló fasor" lesz a neve.

Még egy kiegészítés, amit az úr mondott, és a Polgármester úr, hát a legveszélyesebb hely ott a 17-es villamos vonalán a Kolosy téri megálló, nem beszélve arról, ami egyértelmű, hogy teljesen lekopott az egész úttest, vagy a bazalt kockák, de átmenetileg megoldás volna, hogy a befelé jövet, tehát amikor Óbuda meg Újlak felől jönnek autók, hogy azon az oldalon, ahol a villamos megy - mert ott nincs járda, és olyan szintkülönbség van, hogy balesetveszélyes - átmenetileg - úgyis mennek, javarészt a Lajos utcán mennek -, hát ezen az oldalon addig, amíg itt nem lesz normális állapot, meg kell ezt szüntetni, hogy befelé ott mehessenek a kocsik. Hát nekem csak az jut eszembe, ahogy a költő mondja, hogy…

 

Polgármester: Almási úr, ne haragudjon, az öt percet, azt túlhaladtuk…

 

Almási János: Jó. Hogy van, akinek csak táj ez a vidék, ahogy a költő mondja, és aki nem itt él és nem itt közlekedik, annak az teljesen közömbös. Mert az eredmények mutatják. Köszönöm.

 

Polgármester: Köszönjük, Almási úr. Jegyző úr, parancsoljon.

 

dr. Szalai Tibor: Tisztelt Közmeghallgatás, tisztelt Almási úr! Nem tudom, 15, vagy 16 éve volt az, hogy mi először találkoztunk ott kint, az Ezredes utca magasságában a Szilágyi Erzsébet fasoron és onnantól kezdve igyekszünk mindent megtenni. Egy dolog azonban vitathatatlan, és ebben Önnek teljesen igaza van, a Szilágyi Erzsébet fasor nem a II. Kerületi Önkormányzat tulajdona. Amikor mi ott elhelyeztünk ott a sarkon pollert, amikor erőnkhöz mérten megpróbáltuk pótolni, tudjuk, hogy egy poller működése az olyan, hogy még mielőtt megszáradna a ragasztó, finom mozgatással gyakorlatilag percek alatt kiszedhető, tehát teljesen hihető dolog az, hogy…Tudnék mondani olyan bevásárló, vagy olyan üzletet, ami előtt ezt rendszeresen csinálják. A probléma valóban az, hogy Ön, vagy az olyan típusú bejelentők, mint Ön, az pattog a kerület és a Főváros között. Talán annyi különbséget tudnék mondani, hogy én legalább, vagy mi legalább kimentünk, foglalkozunk ezzel a problémával, megpróbáljuk megoldani. Nem fogunk tudni megoldani olyan dolgokat, amihez nyilvánvalóan semmi közünk, és lassan egyre inkább pénzünk sem marad.

Nem tudom, miért vágták ki a Szilágyi Erzsébet fasorban a fákat, ha már viszont kivágták, akkor miért nem pótolják vissza őket. Ugyanis ez kötelező volna. A Pasaréti úton négy darab balesetveszélyes fát kellett kivágni két héten belül, a járdaépítés kapcsán derült ki a fakéreg vizsgálatnál, hogy mind a négy fa életveszélyes, de ennek a pótlásáról gondoskodni fogunk. Ön az elején azt mondta, hogy szeretné, hogy erős kerületek legyenek. Én azt gondolom, hogy tisztább hatáskörök kellenének, világosabb feladat megosztás, hogy én most azt ígérhessem Önnek, hogy majd holnap reggel megírjuk azt a levelet a Főváros illetékesének, hogy igenis tegyék rendbe a kerékpárutat, ne ilyen módon fessék fel, pótolják a pollereket, de hiába teszem, évek óta hiába teszem. A közmeghallgatások rendre arról szólnak, hogy elhangzanak olyan panaszok is, amikor mi azt mondjuk, hogy természetesen jelezni fogjuk az illetékesnek. Ezt meg is tesszük. Fel tudnám sorolni azokat a szervezeteket, cégeket akár, BKV-t mondhatnám példaként, FKF-et - remélem, nem perelnek be -, igen, megírjuk ezeket a panaszokat, mert mi ilyen szempontból postások vagyunk, továbbítjuk, és rajtunk számon lehet kérni az ígéreteinket, rajtuk nem minden esetben. Köszönöm.

 

Polgármester: Köszönöm szépen. Annyit szeretnék a Jegyző úr utolsó szavaihoz hozzátenni, kicsit erősítve őt, hogy valóban, Almási úr, tehát, ahogy mondta, hogy én tudok róla, az azért van, mert volt nálam fogadóórán. Tehát, hogy hozzám be lehet jelentkezni, el lehet mondani a panaszokat, és megpróbálunk egyébként, amit tudunk, azt meg is oldani, azokat a problémákat, illetve ezeken a panaszokon segíteni. Ilyen volt ez a lebontandó, illegálisan kiépített porta, aminek meg fogom nézetni, hogy a küszöbe miért maradt ott a lebontás ellenére is, hogy azt hogy lehet eltávolítani. Tehát ezt meg fogom vizsgáltatni. Egyébként én egyetértek Önnel, valóban a következő időszaknak…De én úgy gondolom, hogy ez egy jó vita, hogy kinyílt, az Önkormányzati törvény megváltoztatása ugye várható idén. Igazán komoly változtatás 1990 óta nem volt, és az önkormányzatoknál számtalan olyan feladat hatásköri, önkormányzati, államigazgatási és egyéb keveredés van, ami, úgy gondoljuk, egy újragombolást igényel. Ezzel sok vita nyílt meg, és az egyik ilyen vita, amit Ön említett, ez a Főváros és kerületek kérdése. Én most egy kicsit persze viccelek, de nem biztos, hogy…Lehet, hogy majd meg fogom Önt kérni, hogy néha jöjjön el velem egy-egy ilyen egyeztetésre teljesen civilként, kívülállóként, ugyanis egy komoly…Tehát abban valóban van egy ütközés, hogy én azt képviselem…Tehát van, aki azt mondja, hogy egy egységes, nagy két milliós fővárost kell egyben irányítani, és vannak olyanok - én is ezt képviselem -, akik azt mondják, hogy az Európai Unióban, illetve Európa azon államaiban, ahol egy kicsit a demokratikus folyamatok előrébb tartanak, ott az egyik ilyen fő alapelvként kitalálták ezt a nagyon nehezen kiejthető szubszidiaritást, ami egyébként nem szól másról, mint hogy az ügyeket a legalsóbb szinteken kell intézni, ahol még el lehet, és ami a legközelebb van az állampolgárokhoz. Én ezért gondolom azt egyébként, pont ilyen ügyekben, hogy azért kell megerősíteni a kerületeket, és azért kell egyébként minden egyes településhez amit lehet, megadni jogot, és hozzá forrást
 - ez nagyon fontos - mert én tudom, hogy mi az Ön problémája, és én azt gondolom, hogy ami rajtunk múlik, reagálni is tudunk arra és számon tudja rajtunk kérni. Én kétlem azt, hogy - ugye, mi 88 ezren vagyunk ebben a kerületben, hogy mondjuk a budapesti l,8 millió ember a Városház utcában el tud menni a fogadóórára, vagy az ottani közmeghallgatáson egyébként érdemi válaszokat kap, hogy tudják, miről beszélnek és egyébként ott hatékonyabban és olcsóbban meg lehet oldani a dolgokat, mint itt, helyben. Tehát én valóban ezt gondolom, és ezért képviselem azt, hogy valóban, bizonyos hatásköri feladatokat át kell adni a kerületeknek. Például én úgy gondolom, hogy a közterületek kérdése ilyen. Én éreztem a hangjából, hiszen régóta ismerjük egymást, a teljesen jogos felháborodást, ami talán abból van, amit a Jegyző úr mondott, hogy azt érzi, hogy pattog a Főváros és a kerület között, ahogy az előbb szóba jött a Frankel Leó út problémája. De azt meg higgye el nekem, hogy ha nem az enyém, és nincs jogom, meg pénzem sem rá, forrásom, hogy én megcsináljam a Szilágyi Erzsébet fasort, nem tudom megtenni. Tehát, ha a jövő héten eljön hozzám a fogadóórára, szívesen látom, de nem fogok tudni mást mondani, mint hogy nem az enyém a Szilágyi Erzsébet fasor, sem tulajdonjogilag, sem sehogy, hanem a Fővárosé, és ha ott a fát nem pótolják vissza, ha koszos, és nincs tisztítva, akkor én nem tudok mit tenni, vagy egyet tudok, hogy a saját pénzemből, ami ugye azért elég véges, minden hatáskör, minden nélkül odaküldök akkor én seprőautót, vagy én pótlom a pollereket azért, hogy segítsek Önöknek, csak igazából, hogyha átveszem a Főváros feladatait pénz nélkül, akkor azt a költségvetést, amit mi itt évek óta hitelfelvétel és eladósodás nélkül tartunk és úgy gondolom, hogy erre a Képviselő-testület hosszú évek óta büszke lehet, miközben ilyen intézményeket építünk és fejlesztünk, mint ahol most vagyunk, akkor nem fogjuk tudni ezt egy idő után bírni. Tehát itt ez a nehéz benne, és ez a probléma, és higgye el, hogy szeretném Önnek megoldani ezt a kérdését sok éve, mert minden évben elmondja, és meg is értem Önt, de csak addig tudok terjeszkedni, ameddig ezt hatáskörrel és erővel és pénzzel meg tudom oldani. Számtalan olyan dolog van a kerületben, amit a Főváros helyett csinálunk. A Főváros a II. kerületben az elmúlt öt évben zebrát például nem festett fel. Az ő feladata lenne. Minden egyes zebrafelfestés, felújítás az iskolák előtt, az a mi költségvetésünkből megy, úgy, hogy erre nem kapunk pénzt. Tehát magyarul, kigazdálkodjuk. És tudnék még egyébként ilyen példákat mondani.

 

Kovács Károlyné következik, hogyha itt tetszik lenni. Ha nem, akkor Galina Sándor úr. Sándort sem látom. dr. Szabó Ákos András. Parancsoljon.

 

dr. Szabó Ákos András: Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselők, tisztelt Közmeghallgatáson jelenlévők! Az én kérdésem konkrétan arra irányult, hogy miért pazarolja a közpénzt az Önkormányzat, konkrétan a helyi adókat, és ugye, az állami normatíva alapján befolyó pénzt perköltségre. Kicsit kapcsolódom Onozó úrhoz, aki említette már a kátyúkat a Frankel Leó utcában. Én is úthiba okozta károsult vagyok, én motorral közlekedek. Kátyú problémám volt, gondoltam, nem fotózok, nem hívok tanúkat, hívtam a rendőröket, nagyon kedvesek voltak, kijöttek, megmérték a kátyút, megvizsgálták a robogómat. Két hét múlva kaptam egy hivatalos feljegyzést, ugye, ez közokirat, melyben leírják, hogy valóban ott volt, 40 cm mély volt a kátyú. Ez egy autónak is azért becsületére válik, én robogóval voltam. Beadtam a kárigényemet az Önkormányzathoz, a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elutasította. Nem értettem a dolgot. Kedves barátom két hete szintén úthibába ütközött, tanácsoltam neki, hogy rendőröket hívjon és akkor jutott eszembe, hogy nekem van ugye egy függő ügyem az Önkormányzattal - a Ptk. szerint 5 év az elévülése - , tehát még bőven benne vagyok. Hívtam a Önkormányzatot, hogy mégis, mely szerve képes az Önkormányzatnak. Beszélgettem kedves és kevésbé kedves ügyintézőkkel, végül is a Vezető Jogtanácsos asszonnyal beszéltem, a Jegyző úr mellett dolgozik, nagyon kedves hölgy volt. Beszélgettünk a problémáról, Ő mondta nekem, hogy Önöknek többször jelezte, hogy a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság kapásból elutasító magatartása aggályos szerinte is, hiszen hogyha közokirattal bizonyított kárigényt megfizetnének - nem én írtam a papírt, a BRFK II. Kerületi Rendőrkapitányságáról származó közokiratról van szó, mint bizonyíték - uszkve 25-30 000 forintból megúszta volna az Önkormányzat, ilyen profánul fogalmazva. Nyilván kénytelen leszek polgári peres úton érvényesíteni a kárigényemet, FMH-t beadjuk, közjegyző előtt megy az eljárás, 5000 forint, a Vezető Jogtanácsos asszony közölte, hogy ez is bevett szokás, hogy kapásból ellentmondással élnek, le kell róni a peres eljárás illetékét, ugye, 6 %, minimum 10 000 forint, ügyvédi költség, bizonyítási eljárás költsége, stb., így lesz egy 25 000 forintos kárigényből 130-150-160 ezer, ki tudja, hol áll meg a vége. Ugye, a bizonyítékok fényében borítékolható az Önkormányzat pervesztessége. Kérdésem arra irányult, hogy miért pazarolják perköltségre a közpénzt?

Ami a pazarlást illeti, építményadó, kommunális adó. Felhívtak engem - csak két mondatban - tavaly május 10-én arra, hogy adjam be ezeket a bevallásaimat. Beadtam. Ezek után kaptam kettő tértivevényes levelet még az Önkormányzattól, majd helyszíni szemle során - hangsúlyozom, helyszíni szemle során - meg tudta állapítani az Önkormányzat kiérkező két kollégája, hogy az én ingatlanomra a bevallás nincs beadva. Furcsa volt, mert ugye ez nem olyan, mint a parlagfű mentes ház, hogy kiragasztanak egy matricát, hogy adózott ingatlan, meg nem adózott ingatlan, bevallást be nem nyújtott ingatlan, meg bevallást benyújtott ingatlan. Nem fért a fejembe, hogy hogy tudja az Önkormányzat egy helyszíni szemlével - ugye, gépjárművet használ, anyagi erőforrások, humán erőforrás, mennek az ügyintézők helyszínre - hogy tudja megállapítani egy helyszíni eljárással, hogy én beadtam-e a kommunális és építményadó bevallásomat, avagy sem. A Jegyző úrnak írtam ez ügyben egy levelet, biztos emlékszik, vagy nem, I-724/2010-es válaszlevelében a panaszomat jogosnak találta és megígérte, hogy felülvizsgálja az Önkormányzat adócsoportjának a működését, rendszerét. Elég sablonos levél volt, én csak bizakodom, hogy azóta nem küldenek teljesen feleslegesen tértivevényes leveleket. Azért ennek darabja 290 forint. Az én építményadóm 2250 forint volt, a két tértivevényes levél ára, rajta van a borítékokon, 290 és 290 forint, összesen 580 forint, tehát ez a 2250 forint már leapadt, plusz még egy helyszíni ellenőrzés, ki tudja, mennyibe került, teljesen feleslegesen.

Visszatérve a kátyúra, Onozó úrnak is csak javasolni tudom, hogy ne hagyja magát ez ügyben kifárasztani. Sajnos a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság kapásból utasítja el a kárigényeket, bármilyen bizonyítéka van, a polgári peres út marad. Jogász lévén, ez nem okoz nekem különösebb problémát.

És volt még itt egy úr, akinek birtokvédelmi eljárással lett volna problémája. Azt tudom javasolni az úrnak, és egyben kérdés és észrevétel az Önkormányzat tevékenységével kapcsolatban, hogy nagyon figyeljen oda az úr, hogy hogy végzi az adott eljáró ügyintéző a munkáját, mert nálam sikerült hamarabb meghozni a végzést, mint hogy a bizonyítási eljárást lefolytatta volna, nevezetesen a helyszíni szemlét. Nyilván akkor még a Közigazgatási Hivatal rossznéven vette és új eljárásra utasította.

 

És egy utolsó kérdés, remélem, az öt percen még belül vagyok. Most merült fel csak így bennem: szeretném megkérdezni, hogy van itt egy kedves úr, aki fotókat készít. Mi alapján teszi? Én, ne vegyék kötözködésnek, de a hang- és képmásomhoz való személyes jogomat, úgy érzem sérti. Hova kerül ez, ki kezeli, miért készíti? Mi az alapja ennek? Köszönöm.

 

Polgármester: Ügyvéd úr, az utolsó kérdésére engedje meg, hogy válaszoljak. Ügyvéd, ugye? Ez egy nyilvános testületi ülés, egy közmeghallgatás. A közmeghallgatás nyilvános. A közmeghallgatáson jegyzőkönyv készül és egyébként pedig a Budai Polgár számára a beszámoló mellé fénykép. Tehát, hogyha Ön nem kíván eljönni egy nyilvános ülésre, akkor kérheti, hogy zárt ülésen tárgyaljuk az Ön ügyét, vagy pedig akkor nem jön el, de ha valaki névvel, címmel kérdez egy nyilvános testületi ülésen, akkor ott - most Önnek ezt nem kell elmondanom, hogy - felvételek készülhetnek. De azt, ha megengedi, természetesen megígérem Önnek, hogy az Ön fényképe semmilyen újságban és semmilyen fórumon nem fog megjelenni.

 

dr. Szabó Ákos András: Köszönöm, már csak azért is, Polgármester úr, mert amikor én a kérdéseimet intéztem, ugye saját magamtól közöltem a személyes adataimat, nevemet, címemet, egyebeket, de nem adtam hozzájárulást ahhoz, hogy…A képmásomhoz való személyes jogomat sérti ez a dolog. Önökről, mint közszereplőkről készülhet fénykép, választott képviselők. A Jegyző úrról is, hiszen ő még az államigazgatásnál van. Igazából az ő hozzájárulása azért szükséges…

 

Polgármester: Önről is készülhet, ha egy nyilvános ülésre eljön, és nyilvánosan, mások előtt, előre bejelentetten…Szerintem ne kezdjünk erről vitatkozni…

 

dr. Szabó Ákos András: Nézzük a perköltséget, meg a….

 

Polgármester: Ne kezdjünk el erről vitatkozni, jó, Ügyvéd úr, és tegye már meg, hogy végighallgatja a Jegyző urat, mert a forma sem az, hogy most itt egy félórán, órán keresztül oda-vissza beszélgetünk. Köszönöm szépen.

 

 

 

 

 

dr. Szalai Tibor: Tisztelt Ügyvéd úr! Tisztelt Közmeghallgatás! Ezek szerint akkor nemcsak a képmásával, hanem a hangjával is visszaélünk, ugyanis rögzítjük ezt az egészet, egyébként nem tudnánk jegyzőkönyvet készíteni ebből.

 

dr. Szabó Ákos András: Hozzájárulok.

 

dr. Szalai Tibor: Megteszi, hogy végighallgat? Ígérem, rövid leszek. Az a feltételezés nem engem sért, hanem a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottságot, hogy kapásból utasítana el gépkocsikárokat. A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság a Hivatal előterjesztése alapján működik, és teszi ezt – szerintem – elég jó eredményességgel immáron 21 éve. Abban az esetben, és csakis abban az esetben ítéli meg vagy dönt úgy, hogy a Hivatal kifizetheti a gépkocsikárt, ha minden kétséget kizáróan bizonyított ez a kár bekövetkezte ott, úgy és akkor. Az, hogy pazarolná a pénzt … Ön nyilvánvalóan itt feltett egy olyan kérdést is, ha jól tudom, tájékoztatást kért arról, hogy mennyit herdált el az adófizetők pénzéből a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság. Egyébként azt már csak halkan teszem hozzá, hogy a közmeghallgatás közügyekről szól, Ön pedig a saját gépkocsikára ügyében jött …

 

dr. Szabó Ákos András: Közügy.

 

dr. Szalai Tibor: Nem, az Ön egyedi ügye, az nem közügy, ne haragudjon. A számokat elmondom most Önnek. 5 éves bontásban kérte, ugye?

 

dr. Szabó Ákos András: Írásban szeretném.

 

dr. Szalai Tibor: Hátha más is kíváncsi rá, Ügyvéd úr.

 

dr. Szabó Ákos András: Persze, csak írásban az Ae. 19. alapján szeretném.

 

dr. Szalai Tibor: Természetesen. 2006-ban nem fizettünk perköltséget gépkocsikárral kapcsolatosan. 2007-ben 132 ezer 380 forintot fizettünk. 2008-ban nem fizettünk gépkocsi kárral kapcsolatban perköltséget. 2009-ben 28 700 forintot fizettünk ki. 2010-ben 158 ezer forintot fizettünk ki, és 2011-ben ezidáig – nyilvánvalóan ez még csak a félév – 35 ezer forint összeget herdáltunk el. Ez, azt gondolom, hogy lehet minősíteni, hogy kevés vagy sok, én azt hiszem, hogy aki közpénzzel dolgozik, az jobb, ha szakértőkre bízza a gépkocsikárok eldöntését, ha maga nem 100 %-osan biztos ebben az ügyben.

Még egy dolgot szerettem volna Önnek mondani az adóval kapcsolatosan. Nyilvánvaló, egy ekkora szervezet, mint a miénk, az képes arra, hogy hibákat kövessen el. Ez a szervezet az egyik olyan szervezet, amelyik képes arra, hogy elismerje, ha hibázott.

Ha az Ön esetében hibáztunk, akkor elnézését kérem, és ez a levél is arról szólt, hogy meg fogjuk vizsgálni, hogy milyen úton-módon tudnánk csökkenteni a költségeinket és nem feleslegesen levelezgetni Önökkel. Azt viszont el kell, hogy mondjam, hogy bizonyos esetekben kénytelenek vagyunk tértivevényes levelet küldeni. Az adóügyek azok ebbe a csoportba tartoznak.

Egyébként pedig a helyszíni ellenőrzés az többletköltséggel nem jár, hiszen az a kollégáimnak a bérében benne van.

Nagyon szépen köszönöm.

 

Polgármester: Ferenczy Mihályné következik, ha itt van. Ha nincs, akkor Adorján Imre úr.

Parancsoljon, Adorján úr.

 

Adorján Imre: Abban bízom, ha az Önkormányzatot sikerült az itt élők oldalára állítani az innen és belőlünk élők oldaláról, akkor már nagyon sok probléma nem fog felmerülni, és nagyon sokat meg is lehet oldani.

Egy olyan részén lakom a kerületnek, ha a lakásunktól kevesebb mint 200 méteres sugarú kört húzunk, akkor több mint száz vendéglátóipari egység van: vendéglő, cukrászda, étkezde, minden. Az első a köztisztaság, amit meg szeretnék említeni. Naponta a lakásunkból úgy lépek ki, hogy hányás, kutyapiszok és liter számra a csikkek a leszűkített Lövőház utca járdáján lévő díszfák tövében, mert oda még székek is ki vannak téve, de féloldalt még el lehet járni. Most, hogy konkrét legyek, ma 12 órakor tudtam utoljára megnézni, a május 7-i hányásnak a nyomai ott vannak. Május 7-e. Nem állítom, hogy nem takarítottak, sepregettek valamit ott, de ma már keletkezett másik kettő, ami borzasztóan bosszantó és nagyon-nagyon kellemetlenné tudja tenni az egész napot reggel így kilépve egy házból. A Fény utcáról beszélek.

Be vagyunk szorulva: az egyik oldalon a Mammut van, a másikon pedig a Millenáris Park. Zaj és hangproblémánk van. Az egyik az, hogy az esti és éjjeli zenét és dobdübörgést – valaki itt erről a dobról beszélt, de tudni kell, hogy a mélyhangok azok jobban és messzebbre terjednek, azért hallatszik a dobdübörgés. A vendéglők szolgáltatják, hétvégére pedig a Millenáris Park gondoskodik szórakoztatásunkról. Azon kívül, ami szintén megoldható lenne, beriasztott autók vannak és az éjjeli motoros versenyek a Fény utcán keresztül, amikor biztos 100 decibellel elrohan a motor, beindítja a riasztót, és akkor reggelig megy. Egy autó reggelig tud menni. Szerintem a rendőrség nagyon könnyedén tudná ezeket a dolgokat felszámolni, mert neki van rendszám-nyilvántartása. Na most ezzel az egész dologgal az utóbbi időben a forgalom is megemelkedett a Fény utcán keresztül és megint csak konkrét dolgot mondok. Most volt hétfőn azt hiszem a NANO konferencia a Millenáris Parkban, és a legnagyobb jóindulattal mondom ezt, meg lehetne oldani egy kis odafigyeléssel a problémákat. Beérkezett egyszerre öt busz, de ezt úgy tessék érteni, hogy 10 perc alatt hét busz érkezett be, és lezárták – aki ismeri a helyet – a Millenáris Parkkal szembeni Mammut parkoló bejáratot. Na most, amíg ezek az emberek leszálltak a buszról, addig néztem, hogy a Fény utcai piac mellett a kocsisor elfordult, mindenki nyomta a dudát, nem tudom, lehet, hogy Budapesten szabad dudálni, máshol nemigen engedik ezt. Tehát több mint valószínű, hogy a Széll Kálmán tér forgalmát is megzavarták ezek a buszok. Ezt nem a lakásomból szemléltem, hanem lent voltam, és azon gondolkoztam, hogy tényleg ezt így kellett megoldani, hogy egyszerre beözönlenek a buszok. Mennyivel egyszerűbb lett volna, ha a park másik bejárójára érkeztek volna le a buszok, ahol csak sportpályák vannak, és az irodaházak nyúlnak oda ki. Lakóházak nincsenek. Ott nyugodtan leszállhattak volna. Ezt elkerülhettük volna. Csak odafigyelésről beszélek.

 

Ezen kívül van két problémám. Az egyik, vegyem úgy, hogy lefutott ez az egész. Eladódott a Fény utcában egy garázs, amire elővásárlási jogom lett volna, de ez azért lehet közérdek is, mert vagyongazdálkodásról van szó, és nem akarok nagyon mélyre menni, mert ezek a dolgok nem jók, felemlegetni sem jó. Az elővásárlási jogom az úgy szorult háttérbe, hogy úgymond cserével történt az eladása ennek a valaminek.

 

Polgármester: Tényleg azt szeretném kérni Öntől, hogy most az egyedi ügyében keresse meg a Jegyző urat fogadóórán, bárhol, de a közmeghallgatáson konkrétan az Ön ügye nem közügy. Akárhogy is nézzük. És most mondom Önnek, ha olyan kérdést érint a társasházzal kapcsolatban, ahol perben álltunk vagy állunk, az ügyben nem fogok a nyilvánosság előtt egy peres féllel kapcsolatban erről beszélni. Ezt meg kell értenie.

 

Adorján Imre: De nem beszéltem ilyesmiről.

 

Polgármester: Jó, csak láttam a témák között, és előre ezért mondom.

 

Adorján Imre: Nem beszéltem ilyesmiről, de a vagyongazdálkodás szerintem köztéma. Én nem akarok mélyen belemenni ebbe a dologba, de felhívtam az illetőt, hogy nem adja-e el nekem ezt a valamit. Kért érte 14 milliót. Ennyi. Ezt tovább nem mesélem.

 

A másik dolog, amivel a Jegyző urat megkerestem, bérbe adtak egy önkormányzati részt az illető házban, és olyan házról van szó, hogy a Mammut garázsa kapcsán a ház acélkábelekkel van összetartva. Tehát a ház úszik. Ez a bérbeadás úgy történt – borsódzott a hátam -, hogy 70 cm-es négy tartófalat négy irányban megbontottak nyílászáróknak, ajtóknak. Jó, hogy a ház nem omlott le. Na most én ebből annyit kaptam, hogy nekem vagy 50 repedés van a házamban, még van két lakó, akik szóltak, mert hallották, hogy nálam mi van. Hova fogunk jutni, ezt nem tudom, de több mint valószínű, hogy ezt perrel fog kelleni megoldani. Nagyon sajnálatosnak tartom a dolgot. A BUDÉP egyetlen egyszer nem segített, mert voltak telefonok, de nem tudtak kijönni, mert éppen nem értek rá. Jelenleg itt tartunk. Több milliós károm van a lakásban. Meglátom, hogy időt veszítek vagy pénzt. Köszönöm szépen.

 

Polgármester: Utolsó felvetését, azt mint említettem, mivel álltunk már perben, amit egyébként megnyert a BUDÉP – ha jól tudom – a társasházzal szemben, s ezért azt gondolom, s ebben is valószínűleg az lesz, a mi jogászainknak az a meggyőződése egyébként, hogy a kerületben élők érdekeit képviselve a köz érdekében és a közvagyonnal jól bántunk. Ha valóban ebből per lesz egyedi ügyben, akkor ezt a bíróság el fogja dönteni, ezért erről nem kívánok beszélni.

 

Az első felvetése, a Fény utca köztisztasága. Megértem Önt és igaza van. Tehát az, hogy úgy menjenek haza, ahogy hazamennek azokon az utcákon, ebben igaza van. Nyilvánvalóan nem a cukrászdák, nem az August Cukrászdának a törzsközönsége az, aki éjszaka, mondjuk, ott végzi el a dolgát az utcán, tehát ez egy kicsit a számoktól független, de valóban a belvárosi részeken ez ma egy gyakori probléma. Mi azon kívül és itt már nem is akarom ismételni magam, mert unalmas, hogy a köztisztasági feladatok egyébként a forrásaival együtt a Fővároshoz tartoznak, mint ahogy a szemétszállítástól a locsolókocsikon át a hóeltakarításig, tehát minden, az utcaseprők, ez a feladat a Fővárosnál van. Valóban a Főváros évek óta – többen úgy látjuk -, hogy a kötelező feladatait sem tudja kellő mértékben ellátni, ez valóban egy probléma, ezért nem gondoljuk, hogy plusz feladatokat kellene vállalnia. Ez egy kis kitérő volt. Mi azt tudtuk tenni, hogy azon a vízivárosi részen, ahol egyébként ezek a problémák, sajnos nem csak a Fény utcában, hanem más utcákban is felmerülnek, ott saját magunk ilyen kis járdatisztító gépeket üzemeltetünk, és amikor futja rá a költségvetésünk, akkor bővítjük ezeknek a számát, mert azt látjuk, hogy nem elég sehol, hiszen központilag nem takarítják, s ezekkel megpróbáljuk megfelelő időközönként takarítani ezeket a területeket. Adorján úrnak azt tudom ígérni, hogy meg fogom kérni a megfelelő iroda vezetőjét, hogy amikor a havi beosztása van ezeknek, vagy egyáltalán amikor átnézzük ezeknek a gépeknek az útvonalát és a havi beosztását – ez egy elég pontos beosztás, egyébként GPS-el követjük is, tehát annak érdekében, hogy ne legyen olyan, hogy valahova beáll, ott van fél napig, s nem csinál semmit – akkor a Fény utcára fel fogom hívni a figyelmét az Irodavezető úrnak, hogy próbáljon meg arra menni, és gyakrabban arra menni.

 

A Jegyző úr még kívánt hozzászólni.

 

dr. Szalai Tibor: Tisztelt Adorján úr! Annyit még szeretnék elmondani, hogy bár ez egy valóban a vendéglátóipari helyekkel halmozottan megáldott környék, azonban a társasházaknak is vannak bizonyos járdatakarítási feladatai. Ugye létezik egy 2004-es fővárosi közgyűlési rendelet, emlékeim szerint ez a 48/2004-es közgyűlési rendelet, amely a főváros köztisztaságáról szól, s ez azt mondja, hogy az ingatlan tulajdonosa (használója, kezelője) köteles az ingatlana előtti járdaszakasz tisztántartására, síkosságmentesítésére, stb. Tehát, amikor a Polgármester úr azt mondja, hogy a kerület üzemeltet ilyen járdatisztító gépeket, tulajdonképpen ellát egy olyan feladatot, vagy segítséget nyújt ellátni egy olyan feladatot, amit a társasházaknak maguknak is meg kellene oldani. Köszönöm.

 

Polgármester: Tegyük hozzá egyébként, hogy a bolt tulajdonosoknak is a saját portájuk előtt, ahogy ez egyébként nálunk szerencsésebb történelmű országokban egy bevett szokás. De Adorján úr, ha azt mondja nekem, én ezt a felvetést tudom támogatni, hogy esetleg nézzük meg, hogy a városrendészeink legalább példajelleggel egy-egy bírságot szabálysértéssel, mint ugye a porta nem rendben tartása miatt, egy-egy bolttulajdonosnak vagy társasháznak szabjanak ki, és ennek legyen híre, hogy próbáljunk meg ebbe az irányba elmenni, akkor ezzel nálam nyitott fülekre talál.

Nem tudom, Kapitány úr akart esetleg még a riasztós autóval kapcsolatban valamit mondani? Nem.

 

Akkor Cserei Noémi, szintén Fény utca, ha jól tudom.

 

Cserei Noémi: …mert ugye ez senkit nem érdekel rajtam kívül, azt látom. Most jutott eszembe, hogy a szelektív hulladékgyűjtő sziget, ami eltűnt a Kisrókus utcából, hogy az mikor lesz és hova visszahelyezve, mert nekünk messze van minden. Ennyi.

 

dr. Szalai Tibor: Dehogynem zavarnak a galambok, csak nem nagyon lehet velük mit kezdeni. A galamb az az állat, aminek egészen biztosan nem tudjuk, hogy ki a gazdája. Ha ő közterületre piszkít, akkor nem sok mindent tudunk vele kezdeni. Takarítjuk utána a galambpiszkot.

A Kisrókus utcai szelektív hulladékgyűjtő szigettel kapcsolatosan már élénk levelezésben állunk – nem tudom, hogy Önnel is – több személlyel. Az a helyzet, hogy a városközpont fejlesztés előtt kerültek le ezek a szigetek, és abban maradtunk, hogy azt követően, ahogy a városközpont beruházás befejeződik, és ennek a hivatalos átadása is megtörténik, utána keresünk neki új helyet, s erre mind a mai napig nem került még sor. Elég érdekes, hogy tavaly augusztus 27-én vagy 24-én – nem tudom pontosan – megvolt az ünnepélyes átadása a Lövőház utca sétálóutca szakasznak, s mind a ma napig hivatalosan nem tudtunk elszámolni még az Európai Unió magyarországi közreműködő szervezetével. Amint ez megtörténik, megpróbálunk kijelölni egy olyan helyet, nekem van egyébként ötletem, ha megengedi, akkor még nem teljesen kiforrott, ezt most nem osztanám meg Önnel, de azon a környéken egészen biztosan kell valamilyen szelektív hulladékgyűjtési lehetőséget biztosítani, mert sűrűn lakott környék és nagyon messze van a legközelebbi szelektív szigetsor.

 

Polgármester: Köszönöm. Itt a vége felé volt három, négy olyan jelentkező, aki jelezte, hogy nem lesz jelen, és írásban kéri, úgyhogy akkor rá is térünk a helyszínen bejelentkezett kérdésekre.

Elsőként Sipőcz Ernő úr, szintén Akadémia Park. Akkor én ezt össze is vonnám, mert ha jól láttam, akkor Czizmadia József úr szintén Akadémia projekt, Riadó utcával kapcsolatban. Tehát arra kérem Önöket, hogy akkor mondják el mind a ketten, és utána megpróbálunk egyben válaszolni a felvetésekre.

 

Parancsoljon, Sipőcz úr.

 

Sipőcz Ernő: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy tisztelettel köszöntöm Polgármester urat, a Képviselő-testületet és a jelenlévőket. Sipőcz Ernő vagyok az Europe Liga of Economic Corporation elnöke. Ez egy civil szervezet. Nagyon örülök, hogy ismét itt lehetek és az Akadémia Parkkal kapcsolatban hallhattam a véleményeket. Nekem is van véleményem, hisz elindult a physibility study, a tervezéstől a megvalósításig programrendszer. Pár gondolatot feljegyeztem magamnak, és ezt szeretném ismertetni.

 

Köztudott volt az a tény, hogy ez a terület egy gondozatlan, elhanyagolt katonai objektum területe volt. Ma pedig a tervek értelmében egy közterület lesz, amelynek 80 %-át bárki igénybe veheti. Ezen a területen különböző létesítmények jönnek létre, olyanok, hogy vendéglátóegységek, sportintézmények, kereskedelmi és kulturális egységek. Azt gondolom, hogy a kerületen belüli régiónak egy élhetőbb, egy magasabb szintű kultúrát tud biztosítani bizonyos szempontok alapján. Megvizsgáltam, illetve részt vettem – itt az előttem szólóval nem értek egyet nagyon sok mindenben, hisz a rendeletalkotás előtt közszemlére volt bocsátva, mindenki megtekinthette, több észrevétel is volt és javaslat, amit azt gondolom, hogy magukévá tettek mind a tervezők, mint az Önkormányzat részéről. El szeretném még mondani azt is, hogy a közlekedést és a környezetet érintő hatástanulmányok, ahogy Alpolgármester asszony tetszett újfent mondani, folyamatban vannak hatósági engedélyek. El szeretném mondani a fákkal kapcsolatban, hogy vannak védett és kevésbé hasznos fák. Ezeknek a fáknak van egy tenyészideje. Amikor egy fának a tenyészideje letelik, balesetveszélyessé válhat, ezeket ki kell termelni, és helyette újakat telepíteni. Azt gondolom, hogy a terület dísze továbbra is, amelynek a tőállománya megmarad, az a fasor, ami a területen található.

 

A közlekedéssel kapcsolatban annyit szeretnék mondani, hogy – azt gondolom, fővárosi szinten is - példaértékű a park belső közlekedése, a felszín alatt történő közlekedés. Rendkívül fontos.

 

Nagyon fontosnak tartom a beruházás folyamán a terv szerinti műszaki tartalomnak a megfelelő ellenőrzését, nem csak műszakilag, jogilag és gazdasági oldalon is, hisz harmonizálni kell a környezettel, ami terv szerint is pontosítva van, a létesítményeknek a környék stílusával és jellegével.

 

Köszönöm a meghallgatást, és ehhez a munkához sok sikert kívánok. Köszönöm szépen.

 

Polgármester: Akkor Csizmadia József urat hallgassuk meg ugyanebben a tárgyban.

 

Csizmadia József: Jó napot kívánok! A Riadó utca 6. és 6/a lakóinak a képviseletében. Mi nem ilyen magasságokból, hanem a hétköznapok szintjén látjuk ezt a beruházást, és van egy pár olyan észrevételünk, amit remélünk, hogy meg tudnak oldani, és figyelembe tudnak venni. Nevezetesen a múlt héten több napon keresztül szenvedtünk el kb. olyan intenzitású zajhatást, ami egy felszállásra készülő repülőgép hangja. Ezt úgy magyarázták a nagy nehezen megtalált építésvezető és egyéb személyek, hogy ott véletlenül elindult valami vészelszívó ventilátor, ami érdekes módon két nap múlva megint beindult, megint legalább egy fél napra, tesztelés címén. Nagyon reméljük, hogy tényleg annyira korszerű és környezetbarát, és európai meg világviszonylatban is kiváló ennek az épületnek a gépészete, hogy a későbbiekben nem fogunk ilyeneket elszenvedni, tehát a hétköznapi üzemelés szintjén ez a zajhatás az elviselhetőség határán marad. Most nem ott van rendszeresen. Ez az egyik része.

A másik, szintén zajhatás: teljesen triviális dolog, a felső üvegborítású részen egy fémárnyékoló rendszer van, ami árnyékoló rendszert nem rögzítették le, nem rögzítettek megfelelően. Ez, ha szél van, oda kell jönni, nagyon szívesen meghívunk valakit a lakásunkba, hallgassa meg, hogy ez milyen hangot ad.

Tehát a korszerűség ezekre a témákra is vonatkozik. Ennyit erről.

 

A közlekedés témában megelőztek. Reméljük, hogy tényleg az Önkormányzat nem feledkezik meg arról az ígéretéről, hogy az utcának a burkolatát helyrehozza, felújítja. Két ennél kisebb téma van, de mind a kettő elég veszélyes. A Kelemen László utca és a Hűvösvölgyi út szervizútja sarkán van egy behajtani tilos tábla, amely kintről a város felé irányuló forgalmat akadályozza meg. Erről már a Jegyző úrral is beszéltünk egy régebbi meghallgatás vagy egyéb fórum alkalmából. Néha vannak ott rendőrök, ellenőrzik, de korántsem érte el a célját az esetleges ellenőrzés, mert reggel ma is láttam negyedóra alatt tíz autót, ami átment a piroson. Rendszerint felsőkategóriás autók. Mondjuk ez már előítélet.

A másik pedig, nem akarok természetkárosítás bűntettébe esni, de a Riadó utca végén van a híd. A híd rávezet a villamospályára. Ott növények vannak. Azok a növények úgy megnőttek, hogy a villamost csak az utolsó pillanatban lehet észrevenni. Tehát ott a zöldet nagyon jó lenne, ha kitisztítanák. Volt már olyan, hogy én elmentem és kivágtam, de nehogy esetleg letartóztassanak, mert pusztítom a növényzetet.

Ennyi. Köszönöm szépen.

 

Polgármester: Nagyon szépen köszönöm, Csizmadia úr.

A két hozzászóláshoz együtt: azt gondolom, megköszönve azt, hogy Sipőcz úr állampolgárként is magát azt a célt, amit egyébként kitűztünk és azt a módot, ahogy ehhez a kérdéshez igyekszünk hozzáállni, ezt méltányolni tudja, és elhangozhat egy ilyen felszólalás is, ezt külön köszönöm neki.

Ezzel együtt azt gondolom, hogy Csizmadia úrnak a kezdése szerintem nagyon jó volt. Az a legfontosabb, és higgyék el, hogy semmi másra nem törekszünk valamennyien ennél az asztalnál, mint hogy az önmagában egy jó, és azt gondoljuk, hogy a kerület számára előnyös elképzelést, azért a mindennapi földhöz ragadott szinten is próbáljunk meg a legapróbb részletekig úgy megvalósíttatni, meg úgy megvalósítani, hogy a mindennapi életben, még a munkák folyamán is, a munkák folyamán a legkisebb problémát és később pedig a lehető legjobb megoldásokat szülje a mindennapokban azoknak, akik egyébként ott mennek haza nap mint nap. Tehát az a mi feladatunk, és nyilván ez a legnehezebb, hogy szerintem egy jó koncepciót és egy nagyon-nagyon alapos és gondosan elkészített szabályozási tervet és elképzelést ettől függetlenül megpróbáljunk a mindennapokban is kontrolláltan úgy véghez vinni, hogy egyébként az a legkisebb teherrel járjon.

Amit Csizmadia úr említett, mind a két esetről már előtte egyébként hallottunk és én mind a két esetről egyébként tájékoztatást kértem az építtetőtől, mert azt gondolom, hogy mind a két eset olyan, ami joggal veti fel azt, hogy akkor tulajdonképpen a nyugalmat mennyire érezheti biztonságban. Az első esetben úgy tájékoztattak engem, hogy 2011. május 24-én az Officium mélygarázsának a vészelszívója, tehát ugye azt tudjuk, és nyilván emlékeznek rá, hogy amikor átadták a XI. kerületben azt a bevásárlóközpontot és ott első két nap kint volt a tűzoltóság és a mentők, mert a teljes parkolót elárasztotta egyébként a széndioxid. Ezért szerelik be. Tehát ez egy vészelszívó, ami műszaki hiba miatt bekapcsolt, és egész éjjel ment. Ennek van egy ilyen repülőgépszerű hangja. Nyilván ez egy olyan szerkezet, mely azonnal kiszívja vész esetén a halált okozó szénmonoxidot. A beszállítót azonnal kihívták és kijavíttatták ezt a hibát vele. Nekem az a jelzés jött, hogy három panasz érkezett hozzájuk, tehát hárman megtalálták őket, és mind a három esetben ezt el is mondták a bejelentőknek, hogy elnézést kérnek, műszaki hiba volt. Ez történt. Ez egy vész-szerkezet, mely optimális esetben soha nem fog bekapcsolni, mert nem lesz olyan helyzet, amikor be kell kapcsolnia egy vész-szellőztetőnek. Tehát ez nem üzemszerű.

 

A másik, amit említett szintén, ez a lamella, mely folyamatosan zörög. Rém idegesítő lehet – pestiesen szólva. Azt mondják, hogy heteken belül megszűnik. Valóban, a lamellákat felszerelték, és most szerelik be a redőnyszekrényeket, melyek fogni fogják ezeket a lamellákat. Tehát ezek nem fognak szabadon járni. Ez is meg fog szűnni. Erről a kettőről tudtam, és ebben igyekszünk hivatalként figyelni, meg partnerként kezelni ezt a dolgot, s amikor eljut hozzánk is egy-egy ilyen dolog, akkor azonnal mi is tájékoztatást kérünk, és igyekszünk abba az irányba menni, hogy hogyan lehet megoldani, hogy többé nem forduljon elő. Tehát erről a kettőről tudtunk is.

A másik kettőről, a közlekedésről, szerintem a Jegyző úr fog beszámolni.

 

dr. Szalai Tibor: Amikor legutoljára beszéltünk erről, akkor azt követő néhány napban a kollégáim megkeserítették az ott szabálytalanul jobbra kanyarodó autósok életét. Most nézem az Irodavezető urat, hogy akkor a holnapi reggeltől illő rendszerességgel ugyanezt fogják tenni. A megoldás nem ez lesz egyébként. A megoldás az lesz, ha megkapjuk az építési engedélyét a Kelemen László utca szélesítésének, akkor úgy kell kiépíteni a járdaszakaszt, hogy még véletlenül se eshessenek abba a tévedésbe, az Ön által említett márka tulajdonosai, hogy azt gondolják, hogy a tábla az csak tájékoztató jellegű, de az út szélessége amúgy lehetővé teszi azt, hogy ők ezen közlekedjenek.

 

A másik, a Riadó utcai híd átvezetése: most legszívesebben azt mondanám, hogy a Fővárosé, de inkább azt mondom, hogy ezt most meg tudjuk oldani mi saját hatáskörben ennek a gallyazását. Ugye, Irodavezető úr? Bólogat. Nem örömmel, de ezt teszi.

 

Köszönöm szépen.

 

Polgármester: Szerintem levágjuk. Ahhoz, amit a Jegyző úr mond, csak annyit szeretnék hozzáfűzni, Csizmadia úr, hogy a településrendezési szerződésben, melyet májusban aláírtunk, és amely egyébként bekerül a Földhivatalba is, osztja a telek sorsát és nem kikerülhető, abban a beruházó vállalta, ahogy eredetileg is ígértük, a Kelemen László híd kiszélesítését, ami azt gondolom, hogy annak a környéknek valóban egy sok éve égető problémája. Most nem mondom azt, hogy ebben is egyébként nagyon sok éve kértük a Fővárost, de csúszott, csúszott, most a Főváros helyett, azt gondolom – leginkább a kerületiek érdekében – ezt vállalta, amint az engedélyei egyébként meglesznek, mert az engedélyeket a Főváros, a Budapesti Közlekedési Központ adja ki. Remélem, hogy ebben is olyan gyorsan és hatékonyan tudnak dönteni, mint bizonyos buszsávok felfestésében, akkor elkezdődik ennek a munkálata.

 

Simó Zoltán következik. Parancsoljon, Simó úr.

 

dr. Simó Zoltán: Nagyon köszönöm a szót. A Marczibányi téri zajproblémákkal kapcsolatosan szeretnék egy kis ismertetőt tartani. Nagyon rövid leszek. A Réti úr itt elmondott már egy-két dolgot, én csak csatlakozni tudok hozzá. A helyzet minden szempontból nagyon rossz. Nagyon sok embert ismerek a környéken. Most már olyan forrpontra jutott a hangulat, hogy egy polgári engedetlenség is elképzelhető. Nem szeretnék idáig eljutni. Volt már precedens, hogy a Marczibányi téren, talán Önök még emlékeznek, a régebbi képviselők, hogy bizony volt egy erős tüntetés is. Csak úgy tudtuk ott megváltoztatni a kialakult helyzetet. A kérdést szerintem, azt a gondot, problémát, ami bennünket nagyon bánt, én szerintem egy kis jóindulattal javítani, korrigálni lehetne. Mire gondolok, illetve a kérdés valahogy inkább úgy merül fel, hogy az önkormányzati csendrendeletet – úgy tudom, hogy az van – összhangba lehet-e hozni az üzleti érdekekkel? Réti úrnak már voltak itt javaslatai. Nekem az a véleményem, hogy át kellene gondolni a Képviselő-testületnek, hogy esetleg speciális előírásokat hoznának a Millenáris Parkon és a sportpályákon tartott rendezvényekkel kapcsolatosan.

Befejezésül csak egy példát mondok el Önöknek, hogy jól értsék, hogy itt miről van szó. Az egyik nap hétvégén, szombaton óriási hangzavar volt, dübörgött a zene. A Marczibányi tér 11. szám alatt lakom. Felhúztam a nadrágomat, lementem, s a következőt látom. Kb. 50 hölgy tornázott egy tornatanárnő vezetésével. A gond ott volt, hogy az én magasságomnál nagyobb hangszórókat állítottak fel több helyen a színpad körül. A tornát vezénylő hölgy kiállt egy ilyen kis mikrofonnal, ami Önöknek is van, és órákon keresztül tornáztatta a hölgyeket, de úgy, hogy fent a Tulipán utcában és a Bimbó úton lakó ismerőseim letelefonáltak és kértek, hogy menjek le és próbáljak valamit csinálni, mert elviselhetetlen a hang. Ugyanígy a sportpályán is, bár ott meg kell, hogy mondjam, ott igyekeznek kordába szorítani a hangoskodást, de ott is előfordult az, hogy pl. van egy jégpálya télen. Ugye csukott ablaknál van mindenki. Le kellett menni és megkérni, hogy fogja vissza azt a zenét, amit a korcsolyázóknak szolgáltat, mert nem lehet a zárt ablakok, ajtók mögött meglenni. Ott akceptálták a kérésemet és levették a hangot. Ugyanilyen problémák vannak, amikor diákoknak rendeznek hétvégén vagy napközben egész napos sportrendezvényeket, akkor ilyen kézi hangszóróval végigbömbölik a szombatot vagy a vasárnapot. Most nagyon szépen kérem, Hölgyeim és Uraim, a tisztelt Képviselő-testületet, tessék csak elképzelni azt – Önök biztos társasházban laknak – mi lenne, ha egy társasházban minden hétvégén valamelyik lakásban buli lenne. Nyilvánvaló, hogy Önök is a közös képviselőt megkérnék, hogy menjen már fel a kedves szomszédhoz és mondja meg neki, hogy egy kicsit fogja vissza magát, mert azért ez túlzás. Nagyon sok embert ismerek, kutyás vagyok, és tudom, mindenkivel beszélek, forrponton van a hangulat. Javaslom Önöknek, hogy tekintsék át ezt a problémakört. Nagyon egyszerűen meg lehetne oldani. Az egyszerű megoldás az, hogy nem lehet bizonyos decibel fölé menni. Már tudomásul vettük, ha jön hozzám a fiam, nem tud leparkolni a ház előtt, mert olyan tömegű autó van mindenütt, hogy egy darab parkolóhely nincs, mert mindig tízezrek jönnek oda kocsival.

Ez ellen mi már nem szólunk. Nem szólunk az ellen, hogy pl. tegnap éjjel éjfélig a Kisrókus utcában megállás nélkül pakolták az ottani nagy bérházak alatt a különböző építőelemeket, mert építik a házakat. Pakoltak, jöttek, túráztatták a motorokat. Most én kérdezem azt, hogy lehetséges, hogy ez nincs úgy szabályozva és ellenőrizve, hogy ne sértsék az ott lakók érdekeit. Köszönöm szépen.

 

Polgármester: Csak magamat tudom ismételni. Teljesen megértettük – taps nélkül is -szerintem jó volt, amit Simó úr mondott. Tökéletesen megértettük. És még igazat is adok Önnek. Egyébként pedig van – tehát felhívom a figyelmét, hogy létezik – éjszakára és nappalra is decibel rendelet. Be kell jelentenie, amit itt többször elmondtunk, tehát Önnek akkor tennie kell egy bejelentést, és annyit megtennie, hogy a lakásába bemehet az önkormányzati zajszakértő. A zajszakértő bemegy, megállapítja ezt a decibel túllépést, ami egészen biztos vagyok benne, hogy megáll, és abban a pillanatban megy a lezáratás, illetve a bírság. Tehát van ilyen rendelet, és ha szól, bejelenti, ezt meg is fogjuk tenni. Teljesen megértem Önöket, és épp azt mondtam, amikor Ön beszélt, hogy el tudom képzelni, pokoli dolog lehet mondjuk hétvégén arra kelni, hogy ilyen aerobicos torna van két hatalmas hangfallal az utcában. Tehát én ezt megértem. Ettől függetlenül, amit Ön mondott, az volt szerintem a kulcsa az egésznek, hogy mi mint Önkormányzat mondjuk egy szombat délelőtt hivatalból mi csak Ön által tudunk értesülni, hogy ott éppen mi zajlik, és hogy közbe tudjunk lépni. Magunktól mi nem járunk ott mondjuk éppen szombaton, és éppen magunktól nem szűrjük ki, és éppen magunktól nem tudunk odarendelni egy zajszakértőt. Ráadásul ehhez bejelentés kell, így írja elő a jogszabály.

De a lényeg ott van, amit Ön mondott – visszakanyarodva -, hogy én úgy gondolom, hogy ezután a közmeghallgatás után le fogok ülni mindenképpen a Millenárisnak és a Marczibányi térnek a vezetőjével, bár sajnálom, hogy nem a Réti úr után tudta elmondani, mert direkt elhívtuk ide a Marczibányi téri Sportpálya üzemeltetőjét, hogy valahol a megoldás az a normál emberi együttélés körül van. Ebben Önnek igaza van, és az a helyzet, hogy ez minden közmeghallgatáson felmerül anélkül, hogy elkezdenénk filozofálgatni, hogy jogszabályokkal és hatósági úton mindent nem fogunk tudni soha szabályozni. Úgy gondolom, a megoldás ott van, hogy valóban beszélni kell és megértve azt, hogy nekik ahhoz, hogy ott rendezvényt szervezzenek és bejöjjön a bevételük, hiszen nagyon sokat áldoztak annak a területnek a rendbetételére, ahhoz nekik nyilvánvalóan programok kellenek, de biztos meg lehet tartani fele decibelen is ezt a tornát. Ezeket kell szerintem emberi hangnemben megbeszélni. Mi ebben partnerek vagyunk és összehozzuk ezeket a beszélgetéseket. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy a volt Ganz területén, ami azért egy ipari – még én is emlékszem gyerekkoromban, ott a Kisrókus utca sínjein álló tartálykocsikra, tehát azért tulajdonképpen az egy vasúti összeszerelő üzem volt, ahhoz képest a Millenáris és környéke egészen más arcot fest. Ugyanúgy gondolom, hogy a bezárt, betonnal körbevett pályához képest is a jelenlegi sportpálya, ahova egyébként le lehet menni és egy csomó dolgot ingyen is igénybe lehet venni, de le lehet menni focizni és általában a focipálya, teniszpálya televan, én azt gondolom, hogy ez egy előrelépés. Abban kérem az Ön segítségét, ha konkrét ilyen ügyet észlel, akkor jelentse be, másfelől pedig én azt tudom Önnek mondani, hogy a Millenáris igazgatójával is és a Marczibányi térrel is egy ilyen beszélgetést összehozok, hogy hogyan lehet ezt valahogy úgy megoldani, hogy amennyire lehet, figyelemmel legyünk egymásra, és különösen az ott élőkre, hiszen nekünk ez a legfontosabb. Tehát én ezt tudom Önnek ígérni. Nyilván a Marczibányi térrel könnyebb, a Millenáris ilyen szempontból egy országos szintű intézmény lett és nyilván vannak olyan, pl. egy könyvhétnél már két nappal előtte én is látom, hogy a kamionok ellepik a környéket és rámolnak. Sajnos ezt nagyon nehéz megoldani. Amit lehetett, mint Önkormányzat, hogy ugye nem engedjük tovább a Kisrókus utcában a buszokat, buszparkolót alakíttattunk ki, tehát minden olyat megpróbálunk, amivel ésszerűen tudunk ezen segíteni, higgye el. A jövőben is meg fogjuk ezt tenni, de nyilván vannak korlátai.

És annyit engedjen meg egy személyes megjegyzésnek, hogy ugye felvetette, hogy mennyire lehet az üzleti érdeket meg a lakossági érdeket összerakni: őszintén mondom Önnek, hogy a II. kerület Képviselő-testülete mindig is a lakosság oldalán állt az érdekösszerakásban, ugyanis nagyon nehéz. Tehát én azt gondolom, hogy a szakbarbárság minden szempontból rossz. Nem mondom azt, hogy ne legyen a II. kerületben semmilyen vendéglátóipari egység, stb., ilyet nem is mondhatnék. Ez számos törvényt sért. De például a 11 órás kerthelyiség bezárással – nem tudom Ön mennyire figyelte a médiát -, nagyon komoly ….. kaptunk a nyakunkba, a vendéglátósok is összeszervezkedtek, ügyvédet fogadtak, kihívták a médiát, elmondták, hogy mi egy maradi, csökönyös, konzervatív kerület vagyunk, aki nem engedi azt, hogy a kerthelyiségekben sörözhessenek a fiatalok. Ettől függetlenül felvállaltuk azt - pedig nem tartom magam sem maradinak, se csökönyösnek, a konzervatív meg egy tág fogalom, hogy a II. kerület alapvetően egy lakókörnyezet és egyébként pedig, ahol szabadtérben sörözni kell, beszélgetni, hangoskodni, azt olyan helyre kell tenni, ahol nem zavarja az ott élőket. Ezt mi felvállaltuk, ellenőriztetjük is és vívjuk ezeket a napi küzdelmeinket egyébként, mert azért van. Tehát ebben a kérdésben azt mondom, nehezen összeegyeztethető, de mi mindig is a józan ész mellett az Önök pártján vagyunk és meg fogunk tenni mindent annak érdekében a jövőben is, hogy az alapvetően az ott élőknek és a lakókörnyezetnek a létét erősítsük meg.

 

dr. Simó Zoltán (mikrofon nélkül): Polgármester úr, engedje meg …… Köszönöm a válaszát, engem ez megnyugtatott …………………….(Nem érthető.)

 

Polgármester: Jegyző úr.

 

dr. Szalai Tibor: Én azt írtam fel a papíromra, hogy sőt, ami azt jelenti, amennyiben Önök zajpanaszt jelentenek be, akkor még az a garanciális elem is megvan, hogy miután ez az Önkormányzat tulajdonában lévő sporttelep, ugye a zajpanasz ügyében nem is a II. kerületi Polgármesteri Hivatal fog eljárni, hanem egy kijelölt kerület. Tehát még az elfogultságnak a látszata is elkerülhető, és én azt gondolom, hogy jól van ez így.

Köszönöm.

 

Polgármester: Pálffy Dezső úr. Pálffy úrral szintén gyakran találkozunk a közmeghallgatásokon, és örülünk, hogy most is itt van.

Parancsoljon, Pálffy úr.

 

dr. Pálffy Dezső: Jó napot kívánok! Tisztelt Közmeghallgatás! Formabontással kezdem: eddig csupa panaszokat hallottunk, jogosakat, zömében el is fogadta a vezetés, egy-kettőt visszautasított, majd ezen elgondolkoznak. A formabontásomat azzal kezdem, köszönetemet nyilvánítom a Mechwart liget és a Keleti Károly utca felújításáért. Ezt példamutatóan megcsinálták, gyorsan megcsinálták, szükség volt rá. Örülünk neki, köszönjük szépen.

Két kérdésben kértem szót kicsit elkésve, de annál inkább gazdálkodva az 5 perces idővel. Az első, a társasházaknak az ügye. Talán a törvényhozás történetében is egyedülálló lesz egy ilyen széleskörű törvénynek a rövid élete, mint a társasházak felügyeletének a törvényességi megszavazása. Élt négy hónapot. 2009-ben meghozták, életbe lépett 2010-ben január 1-jén, és 2010. áprilisban visszavonták. Ez a törvény a 2003. évi CXXXIII. törvénynek a módosítása, a 2009. évi LXXXIX. Tv. Ugyanis a társasházaknak addig nem volt felügyelete, most már bánatunkra most sincs felügyelete, és az Ügyészségnél volt a labda. Tehát az Ügyészség kapta a jogkört arra, hogy a felügyeletet elvégezze. Az akkori legfőbb ügyész, Kovács Tamás úr benyújtotta a számlát, és ettől megrettent mindenki. Mikor belekóstoltak ennek a törvénynek a végrehajtásába, azt mondta a Legfőbb Ügyész Úr, hogy háromszáz ügyészre lenne azonnal szüksége. Hát ezt nem teljesítették, megszűnt. Nincs gazdája a társasházak felügyeletének. Illő tisztelettel kérem a Polgármester urat, elsősorban úgy, mint a kerületünk országgyűlési képviselőjét, mint a kormánypártnak az oszlopos tagját. Azért címzem ő felé ezt a kérdést, mert általában törvényjavaslatot nem lehet ad hocra benyújtogatni, de éppen az utóbbi időben vannak rá példák, hogy a kormánypárt vagy mások részéről is terjesztenek be törvényjavaslatot. Kérem a jelenlévő önkormányzati testületi vezetést is, hatalmazzuk fel, hatalmazzák fel a Polgármester urat, hogy mint országgyűlési képviselő terjesszen be egy törvényjavaslatot, hogy legyen hatósági törvényességi felügyelet a társasházak felett. Nagyon sok dologgal tudnám indokolni. Ezt nem teszem, az idő hiányában ezt nem is tehetem. Egyetlen egy dolgot azonban viseljenek el: a társasházi törvény 35. §-ában benne van, hogy az éves gazdasági beszámolót május 31-ig meg kell tartani. Ezt, aki nem tartja be, akkor ránthatja a vállát, volt már a történelemben, aki vállat rántott rá, nincs szankciója, ha valaki nem tartja be. Kérem, a társasházak körüli helyzet rosszul indul, kezd kialakulni a korrupció melegágya. Azért nem mondok több példát erre, mert bizonyítani ezt is legalább olyan nehéz lenne, mint ahogy a Polgármester úr elmondta, hogy a hirdetéseknek a kirakását tetten kellene érni. Ilyenekbe most nem bonyolódok bele. Még egyszer megismétlem, a Polgármester úr éljen a lehetőségével, és terjesszék be a törvényességi felügyeletnek a visszahozását. Ha nem az Ügyészség, akkor találjunk rá más szervet. Gazda nélküli dolgok, és ennek nem lesz jó vége.

 

A másik megjegyzésem, az egy kerülethez, kicsit a lakóhelyemhez is kapcsolódik és egy kicsit visszatérő dolog, s örülök, hogy a nevem hallatán a Polgármester úr emlékezett arra, hogy közügyekben szoktam protestálni. Ez az egyetlen dolgom most a kerületünknek a szépítésével függne össze, és a sokat emlegetett Frankel Leó úttal kapcsolatban én mind ismerem azokat a problémákat, amit a jelenlévő lakótársak, tulajdonostársak elmondtak. Megtoldanám azzal, hogy ott van a Frankel Leó útnak a két oldalán, ahol a Margit körút keresztülszeli, két ivókút. Ezeknek az ivókutaknak már többször felvetettem a sorsát, ígéretet is kaptam rá. 2008-ban volt legutoljára a felvetés. Tudom, hogy a Margit híd felújításával problémák adódtak, de én most illő tisztelettel emlékezetbe hozom ennek a két ivókútnak az üzemszerű használatát. Ha már egyszer vannak ilyenek, ha már valamikor erre szükség volt, célnak, rendeltetésnek megfelelően állítsuk helyre és üzembe.

Köszönöm megtisztelő türelmüket.

 

Polgármester: Köszönöm szépen, Pálffy úr, a felvetéseit. A kezdést külön köszönöm, mert valóban jólesik, főleg egy közmeghallgatáson, ha néhány dicsérő szót is kap a munkánk. Nyilván ez a fórum elsősorban nem erről szól. Remélem azt is megnyugvással látta, hogy azok a bizonyos nyilvános WC-k, melyeket éveken keresztül mindig hiányolt, mert nincsenek, a három legforgalmasabb helyünkre kikerültek egyébként, pontosan azért, ahogy ígértem, hogy ezt a problémát igyekszünk orvosolni.

A társasházi törvénnyel kapcsolatos észrevételét vettem. Őszinte leszek Önhöz, Pálffy úr, én úgy tudom, hogy jelen pillanatban, ha bármilyen konkrét bejelentés van visszaéléssel kapcsolatban, ahogy itt jelezte, hogy a társasházaknál van ilyen, akkor az Ügyészség egyébként ugyanúgy eljár, tehát konkrét ügyben. Általános felügyelet nincsen. Megmondom őszintén Önnek, rá fogok kérdezni a Belügyminisztériumban, illetve a volt Igazságügyi Minisztériumban ugye a jogalkotási szerveknél, hogy van-e rá lehetőség. Én megmondom őszintén, nem látom annak a realitását, hogy egy általános felügyelete legyen a társasházaknak. Tehát a jelenlegi rendszerben az olyan szintű …..tehát az általános ellenőrzés azt jelenti, gondolom arra gondol, mint nekünk a Közigazgatási Hivatal, hogy a mi összes döntésünket, működésünket átvizsgálja, tehát a rendeleteinket, például ennek a testületi ülésnek az anyagát is átnézi, hogy minden szabályosan történt-e. Most egy ilyet, gondoljon el, Magyarország összes társasházánál egy ilyen törvényességi felügyeletet, én nem tudom elképzelni, hogy melyik az a szerv, amelyik meg tudná csinálni. Szerintem ennek nincs realitása. Annak van realitása, és ezért ilyen szempontból ráadásul úgy gondolom, hogy a társasházak azok egy közösséget alkotnak, ahol a saját jogaikkal rendelkező lakótársak választanak közös képviselőt, illetve szólnak bele a közügyekbe. Tehát én azért úgy gondolom, hogy egy társasházat az ott élők kell, hogy tudjanak ellenőrizni és kontrollálni, hiszen van számvizsgáló bizottság, a papírok elkérhetők, tehát a saját pénze fölött az ember igenis tudjon gondoskodni. Ha szabálytalanságot lát, vagy netán visszaélést, amire Ön utalt, akkor meg a feljelentés alapján eljár egyébként az ügyészség. Én azt gondolom, hogy ezen a rendszeren nem fogunk tudni változtatni, általános felügyeletet nem tudunk adni a társasházaknak, de meg fogom kérdezni a felvetését egyébként, hogy mi erről a jogalkotó illetve a szakminisztériumoknak a véleménye.

A kúttal kapcsolatban pedig Jegyző úr jelezte, hogy kíván válaszolni.

 

dr. Szalai Tibor: Tisztelt Pálffy úr, jó estét kívánok. Én is köszöntöm. Az egyik ivókútnak a sorsa nagy valószínűséggel megoldódik, amennyiben a fonódónak a Moszkva téri ága megvalósul, akkor az Óbuda felé menő ágazat fog bekanyarodni, tehát a gyógyszertár ….az nem a Török utcán fog közlekedni, hanem a Frankel Leó úti gyógyszertár előtt fog balra kanyarodni, és ott a Frankel Leó utcában lesz az egyik megállója. Akkor fogják betömni végre azt az aluljárót, amire most nem jutott pénz, csak egy ráccsal zárták le.

A másik oldalival, a gyógyszertár felőli oldalival az volt a probléma, hogy nagyon odaszoktak a hajléktalanok, tehát lábat, kezet, minden egyéb testrészt mostak benne, illetve ott hűtötték az italaikat így nyaranta. Én azt gondolom, most folyik egy együttműködés a kapitánysággal, hogy egy térfigyelő kamera kerüljön fel erre a részre, mert ez egy bűnügyi szempontból eléggé fertőzött terület, és ha ez megvan, akkor látok arra esélyt, hogy egy ellenőrzött területen vissza lehessen állítani ennek az ivókútnak a vízszolgáltatását, s reméljük, hogy akkor majd nem élnek vissza azzal a hajléktalanok és mások sem. Köszönöm.

 

dr. Pálffy Dezső (mikrofon nélkül): Ezt vártam. …….jó munkát kívánok.

 

Polgármester: Köszönjük szépen, Pálffy úr. Csáki Gyuláné, ha jól olvasom. Tessék parancsolni.

 

Csáki Gyuláné (mikrofonprobléma): Tisztelt Polgármester úr! Tisztelt Jegyző úr! Szeretném a Polgármester úrtól, meg a Jegyző úrtól megkérdezni, hogy dr. Fülöp Sándor országgyűlési biztos, ombudsman úrnak meg tetszettek-e kapni a levelét, ami a Fény utca és környékével kapcsolatos kialakult helyzetről szól. Ha meg tetszettek kapni, akkor mi a tervük a továbbiakban, mert annyira megromlott a levegő a rettenetes háromsávos autóforgalomtól, a Fillér utcától, a Moszkva tértől és a Retek utcától, hogy most már sem ablakot, semmit nem tudunk nyitni az utcára a trágár ordítozások miatt. A Mammut őrök is elbújnak, s reggel, amikor elmennek a randalírozók, ………………………..(hanghiba.)………………….. Sem éjjel, sem nappal meglenni a Fény utcában nem lehet.

 

Polgármester: Alpolgármester asszony válaszol.

 

Dankó Virág alpolgármester: Köszönöm szépen. Valóban kaptunk az Ombudsman úrtól megkeresést ebben az ügyben, mert kicsit speciálisabb volt. Azt kérte, emlékeim szerint, hogy azt vizsgáljuk meg, hogy a városközponti, tehát a sétálóutcai beruházással kapcsolatban mennyivel emelkedett a környéknek a környezeti terhelése. Ezzel kapcsolatban mi fel is kértünk szakértőt, aki egyrészt méréseket végez, illetve ugye itt azért a korábbi állapottal kell összehasonlítani, illetve a forgalmi változásokat elemzi. A problémát az okozza, ahogy azért Ön is elmondta, hogy a Fény utca jelenlegi állapotát nem a sétálóutca léte vagy nem léte okozza alapvetően, hanem ez egy évtizedekre visszanyúló kérdés. Ott nagyon sok minden változott a környéken, illetve ha őszinték vagyunk, a budai résznek az egyik legnagyobb városközpontja az a Moszkva tér térsége és ezért nyilvánvalóan a Moszkva tér közelsége elég nagy körzetben meghatározza azt, hogy milyen életminőséget lehet azon a környéken élni. Tehát egyfelől azok a felvetések, amelyeket elmondott, azok biztos, hogy jogosak és elfogadhatóak. Annak nagyon nehéz a vizsgálata, hogy minek mi a következménye. Véleményünk szerint nem lehet egyetlen olyan elemet megnevezni, ami ezt okozza, hanem ez egy hosszú és összetett folyamat, ami alapvetően abból adódik, hogy ez egy belvárosi utca, és itt most nem a sétálóutca és belvárost kell ez alatt érteni, hanem a rosszabb értelemben vettet. De természetesen, ha megvannak ezek az elemzések, akkor a Képviselő-testület elé fogjuk az Ombudsman úr levelét terjeszteni, és lesz a Testületnek azzal kapcsolatban állásfoglalása, hogy erre mit válaszol. Mi nem feltétlenül az intézkedésre kaptunk most felkérést, hanem, hogy fogalmazzuk meg ezzel kapcsolatban a véleményünket, és nézzük meg azt, hogy mi lehet - az egészen biztos, hogy önmagában nem a tavalyi beruházás volt az -, ami érdemben megváltoztatta azt a környezetet, hanem nagyon sok tényező együttes közrejátszásáról van szó. Őszintén megmondom, nem tudnám, hogy mi az a megoldás, amelyik mindegyiket orvosolni tudná. Ilyen valószínűleg nincsen sajnos. Köszönöm szépen.

 

Polgármester: Én annyit szeretnék hozzáfűzni, teljesen megértve azt, amit Ön mondott, tehát ott nyilván nyári napon ablakot nyitni napközben, nem túl bizalomgerjesztő, és gondolom éjjel meg olyan zaj van a kiáramló fiataloktól, hogy megint csak. Tehát tökéletesen megértem. Abba nem szeretnék belemenni, mert az asztalnál ülők közül talán nagyon kevesen – én biztosan nem – voltunk akkor jelen, amikor a Mammutoknak a tervezése, illetve engedélyezése történt. Talán én oda vezetném vissza a környéknek a jelenlegi állapotát. Úgy látom, hogy ma azért tart már ott a városszerkezet és a társadalmi, civil életnek a hatása, hogy azért ilyen nagyságú bevásárlóközpontokat kijjebb helyeznek el a városban, vagy legalábbis olyan területeken. Ha csak megnézzük a Kerepesi út környékét, vagy most a Kőbánya-Kispest metróvégállomásnál épülőt, tehát ilyen területeken, és nem egy budai belvárosba raknak be egy ilyen forgalmat vonzó tevékenységet. Úgy gondolom, hogy a probléma, hogyha Alpolgármester asszony azt mondta, hogy sokrétű, talán ez a legfontosabb. De bármilyen véleményt írunk arra, nyilván ezt így nem fogom, és én nem a Mammutot bántom, mielőtt még a Mammut be akarna majd perelni, én tényt állapítok meg, hozzátéve – ugye olvasva az újságokban – a legnépszerűbb és a leglátogatottabb bevásárlóközpontok közé tartozik, vagy talán a leglátogatottabb a Mammut. Nyilván az elhelyezkedése miatt, hiszen bent van a városban, a Moszkva tértől, 4-6-os villamostól tulajdonképpen nulla percre. Nyilván ez is okozza az ő sikerességét. De bármit fog az Ombudsman megállapítani, én azt nagyon kevésbé tudom elképzelni, hogy a Mammutokat lebontják vagy bezárják. Tehát ilyen nem lesz. Azt tudom Önnek mondani, vagy szerintem az a realitás, és amiben mi fogunk tudni együttműködni, és amire nagyon szándékozunk, hogy ott van az a bizonyos melegpörgető része még a Millenárisnak a Mammut II-nek, ha szembe állunk vele, akkor a jobb oldalán, ahol az Ipari Minisztérium áll. Ugye az egy beépítetlen terület. Nyilvánvalóan előbb-utóbb, szerintem egyébként szintén jót tesz majd a kerületnek, ha lebontják az Ipari Minisztériumnak ezt a borzasztó épületét, ami egyébként elzárja a Margit körútnak a Hűvösvölgy felől bejövő szélcsatornáját, tehát ezt akkori tervezők kiválóan pont így keresztbe berakták a szélcsatornába, és ott nyilvánvalóan valamifajta fejlesztés lesz, hiszen az a terület egyébként magántulajdonban van. Mi ott fogunk tudni, én úgy gondolom, és nagyon bízom a mindenkori állam segítségében, közbelépésére, hogy ott olyan fejlesztés legyen, hogy oda nem egy még kétszer akkora bevásárlóközpont épüljön, hanem egy olyan fejlesztés legyen, amely reális alternatívákat és válaszokat ad az általa felvetett további forgalomnövekedésre, mi több, talán ezen még túlnyúlik, és a jelenlegi problémák egy részét is csillapítani tudja. Most nem mondok Önnek … – ugye gondolkodtunk, meg beszéltünk is néhány tervezővel, amikor egyáltalán szóba jött, hogy a kerületben milyen problémás helyek vannak, és ez egy problémás hely, én nem akarok vad dolgokat mondani, különösen nem 2011-ben, amikor a gazdaság úgy áll, ahogy áll, és látjuk, hogy pénz az nagyon kevés van mindenhova, különösen a nehéz és drága megoldásokra, de én például nagyon el tudom képzelni, hogy az egész mélygarázs-rendszert egy idő után – ha ott bármi épül -, összekötve és tulajdonképpen a Fény utca egy részét levinni a föld alá már. A tetején egyébként pedig egy zöldfelületi sétálórészt csinálni. Tehát arra a környékre, én úgy gondolom, hogyha továbbfejlesztik, akkor az Önkormányzatnak egy dologban kell nagyon keménynek lennie, hogy azon a területen ezen a helyzeten nem hogy rontani nem lehet, hanem azt gondolom, hogy valamilyen szinten javítani kell. Ma már vannak nemzetközi példák, és vannak olyan technikai megoldások, amelyekkel lehet ilyen helyzeteket kezelni. Nyilván ezek költségesek, de ha engem kérdez, akkor, ha valaki majd egyszer tulajdonképpen talán Budapest egyik legdrágább helyén fejleszteni akar bármit is, akkor annak ezeket a pluszterheket be kell majd vállalni. Én, mint Önkormányzat ezt fogom képviselni, ha odajutunk egyszer, hogy én még Önkormányzat leszek és képviselek valamit személyemben, és elindul ott bármi. Szerintem hosszútávon ebben lehet csak bízni.

 

Gelei Ágnes következik. Parancsoljon, Ágnes.

 

Gelei Ágnes: Tisztelt Közmeghallgatás! Minden évben a társasházak pályázhatnak lakóingatlan felújítási támogatásra, méghozzá azt hiszem, hogy vissza nem térítendő támogatásra. Az volna a kérdésem, hogy ki lehetne-e ezt terjeszteni családi házakra is? Vagy inkább a javaslatom, ha úgy tetszik, hogy terjesszék ezt ki családi házakra is. Gondolom, hogy erre nem lehet így válaszolni, ezért nekem az is elég, ha a Testület megígéri, hogy utánanéz, vagy keresi a lehetőségeket. Köszönöm szépen. Ennyi volt.

 

Polgármester: Ágnes! Az a helyzet, hogy hosszútávon még sosem lett belőle bajom, de rövidtávon néha kellemetlen volt, hogy én egyenes ember vagyok. Szeretem, ha tudok valamit, vagy gondolok valamit, elmondani. Tehát az a baj, hogy én most fogok tudni Önnek rövid választ adni, mert szerintem nem. El fogunk rajta gondolkodni. Megmondom Önnek, hogy miért. Jelen pillanatban is, ugye a társasházi felújításokhoz való hozzájárulás, az egy teljesen önként vállalt feladata az Önkormányzatnak évről-évre. Már idén is, mikor azt néztük, hogy a költségvetésbe hogyan férünk be, akkor ez volt az a terület, ez a pénzösszeg, amit tartalékba helyeztünk, és ősszel akkor szabadítjuk fel, amikor a költségvetésünk hozza azokat a bevételeket, amik szükségesek ahhoz, hogy meglegyen a kiadási oldal. Ezt csak azért mondtam el Önnek, hogy ez valóban egy önként vállalt feladat társasházak esetében is. Na most a társasházak esetében mi azért találtuk ezt ki, hogy értse Ágnes, főleg egyébként ezekben a régi lépcsőházban, volt állami tulajdonú, tehát eléggé lepusztult társasházakban ugye nagyon különböző vagyoni helyzetű emberek élnek. Tehát él benne mondjuk olyan középkorú vagy fiatal, jobb állású ember, aki a szüleitől megörökölte és ott lakik, de lakik benne kisnyugdíjas is. Ugye egy társasház felújításánál az kell, hogy mindenki a tulajdoni rész arányában hozzájáruljon ahhoz a felújításhoz. Mi azért találtuk ki, hogy megpróbálunk segíteni és leginkább ezeken a társasházakon, hogy ott, ahol valóban arról szól, hogy a házból mondjuk három ember meg tudja engedni magának, és szeretné is felújítani és a másik hat is szeretné egyébként felújítani, de nem tudja megengedni magának, hogy egyösszegben ennyit kifizessen, hogy a közösség kapjon egy olyan segítséget, hogy azok, akik nem tudják megengedni maguknak, tehát azokkal együtt is meg lehessen csinálni a házat. Nyilván akkor a házban a törlesztés és minden azoknak kedvez, akik gyengébb anyagi helyzetben vannak, és azoknak pedig egy nagy segítség, akik egyébként meg tudták teremteni ennek a forrását. Ezért a társasházakra van ez kihegyezve, és egyébként ez tipikusan egy olyan összeg, amely mindig kevés. Tehát sokkal több a kérés, mint amit egyébként tudunk teljesíteni. Most ezt családi házakra azért gondolom, hogy nehéz kiterjeszteni, vagy én nem gondolom, hogy ki tudjuk, egyfelől mert jelen pillanatban, ha meg nem változnak a forrásaink, akkor több forrásunk nincsen, másfelől pedig a családi ház, ahogy a nevében is benne van, azt gondolom, hogy általában egy családnak vagy egy nagy családnak, esetleg, a tulajdona. Ők végül is „közös kasszán” vannak, azzal a kasszával tudnak gazdálkodni, és egyébként különböző – én azt látom, hogy – felújításokhoz, energiacserékhez egyre inkább például ilyen házaknál most már egyéb pályázati lehetőségek, különböző eu-s pályázatok rendelkezésre állnak. Tehát úgy gondolom, hogy egy család saját maga el tudja egy vasárnapi ebédnél dönteni, hogy valamibe belevág-e, kér-e árakat, annak mennyi a költségvetése, és ezt a család különböző technikákkal ki tudja-e gazdálkodni. Ez egy könnyebb dolog, mint egy társasház, ahol, mondom, van – néha 32, meg 48, meg 60- különböző élethelyzet, és nekik kell valahogy egy közös origó, hogy felújíthassák. Mi ebben tudunk ezzel a társasház felújítási pályázattal segíteni, és én ezért nem gondolom, hogy ebbe a családi házakat most bele tudjuk húzni. Nem mondom Önnek, hogy ez mindig így lesz. Jelen pillanatban a jelenlegi költségvetési helyzetben, ahogy én látom, felelősen ez most nem megy. Az idei év valóban komoly változásokat fog hozni az önkormányzati rendszer életében, forrásmegosztási szempontból is. Ha ez változik, és egyébként abba az irányba elmegyünk, hogy a kerületek sokkal nagyobb lehetőségeket kapnak a saját … tehát mi itt a II. kerületben azon a 36 négyzetkilóméteren annak a 88 ezer embernek a mindennapi ellátáshoz, segítségéhez sokkal több lehetőséget, jogot és forrást kapunk, akkor egyébként hosszútávon el tudok természetesen képzelni egy ilyen felvetést. De rövidtávon, most, ebben a helyzetben nem. Ez az őszinte válaszom.

 

Hölgyeim és Uraim! Ez volt az utolsó kérdés. Én nagyon szépen ……

 

Hang: Mikrofon nélkül ……………… Nem hallható.

 

Polgármester: Ki tetszik menni a mikrofonhoz, hogy a jegyzőkönyv ……. Tessék kimenni a mikrofonhoz, mert jegyzőkönyvet kell készíteni, és én nagyon …..

 

Hang: ………..elő akar valamit adni, annak tudnia kell úgy beszélni, hogy az egész előadótermet betöltse.

 

Polgármester: Igen, csak a jegyzőkönyv nem fogja rögzíteni.

 

Hang: …itt csak ordítozni lehet a mikrofonban. Tehát a helyzet az, hogy meddig lehet még folytatni a budai zöldövezetnek a bezsúfolását, mert hogy mostanában mik történnek. Én a Fillér utca, a Balogvár és Felvinci út környékén lakom, ahol ugye valamikor szépen, gyümölcsös kertek ….. De nyilvánvaló ez nem a végleges állapot. Valamikor Rózsadombnak a nevet gondolom a Gül Babáról, de ez a név valójában már nem is érvényes, mert a Gül Baba idejében lehetett Rózsadombnak nevezni, de ma már nem így van. Valóságos lakótelepek nőnek ki, már a kerteket is beépítik. Azt sem tudom, hogyan van az, hogy teljesen be lehet egy telket építeni. Korábban erre zsűri volt, minden volt, csak akkor lehetett az engedélyt kiadni, ha az engedélyezte.

Az történt, hogy volt a Fillér utca 63-ban valaha Svéd Sándor operaénekesnek a villája. Nagyon szépen a telken, ahogy az el volt helyezve. A privatizáció során, amikor a benne lakók megvehették 50-60 ezer forintért, és akkor utána pedig – a telekár az ugye nagy szó – el lehetett adni 50-60, sőt 80 milliókért ugyanazt. Ez történt itt is. Utána kiderült, hogy az, aki megvette, az még tovább adta és nem is sokára – és akkor egy négylakásos családi házról volt szó, amiről küldtek értesítést, hogy ez épül ott a szomszédunkban. Erre kiderült, hogy azt is eladták, miután az engedélyt megszerezték, vagyis ezt a jogot, építési engedélyt, mindent. Akkor az történt, hogy most egy 4, 8 vagy hány, de lényeg az, hogy egy négyszintes épület teljesen rá a mi telkünkre, ami a privát szférát, mert mint a verebek ott ülnek az erkélyen, pedig még nem is költözhettek be. …

 

 

Polgármester: Ne tessék haragudni, de jeleztem, hogy egyedi ügyben, tehát egy konkrét ház ügyében, abban a fogadóórámon nagyon szívesen az Irodavezető úrral fogadjuk, és ezt átnézzük. Ez nem közmeghallgatási téma.

 

 

Hang: Itt a terület bezsúfolásáról van szó, és a zöldövezet eltűntetéséről.

 

 

Polgármester: Ezt el tetszett mondani. Ezzel kapcsolatban a következőt szeretném mondani Önnek. Az egy reális felvetés és egy valódi tapasztalható probléma, én is itt születtem és nőttem fel a kerületben, hogy a zöldterületek száma az elmúlt évtizedekben lecsökkent a II. kerületben. Ebben Önnek teljesen igaza van.

 

Hang: Közbeszól.

 

 

Polgármester: Ha megtetszik engedni, akkor befejezem. 2007. január 1-jével a II. kerület elfogadott egy olyan építési szabályzatot, ami Budapesten a legszigorúbb. Én 2006. őszén nyertem bizalmat Önöktől, a programom egyik lényege ugyanez volt, amit el tetszett mondani. Ez egy hosszabb folyamat volt. Mi 2007. január 1-jén meghoztuk Budapest legszigorúbb építési szabályait. Ezek szerint lehet a II. kerületben építkezni. Ezen szabályok alapján ellenőrzi egyébként az építési hatóságunk, hogy valami szabályosan épül, vagy nem szabályosan, és bírságot vagy bontást rendel el. Egy önkormányzati képviselő-testület ezt tudja tenni az ügy érdekében. Abban Önnek teljesen igaza van, hogy nagyon sokan még mindig a szabályokat hajlamosak önkényesen értelmezni, ezért nyilvánvalóan Jegyző úrral azóta kifejezetten az Irodán és az Irodavezető úron keresztül az a tendenciánk, hogy próbáljuk az ellenőrzéseket szigorítani, és a bírságokat úgy megszabni, hogy valamennyire ne érje meg – igen, elrettentsünk – túlépítkezni, vagy ne érje meg mást tenni. Ez az irány, amit mi tudunk tenni.

 

A másik, amit tetszett mondani, vagy ami felmerül, hogy azzal viszont nem lehet mit tenni sehol az országban, hogy valamilyen szinten átalakult olyan szinten is a Rózsadomb, hogy ahol régen .. Hiszen, ez mi volt még 100 évvel ezelőtt? Egy pihenő övezet volt. Mondhatjuk azt is, hogy nem is volt Budapest szerves része, hanem Budapestnek egy kifejezetten zöld, pihenő övezete volt. Volt, akinek volt lakása a városban, és itt volt a hétvégi háza. Na most ehhez képest ez egy lakóövezet lett, a telekbesorolások alapján, amit mondok Önnek még egyszer, a legszigorúbbak lakásszámra, mindenre, de valóban, ahol régen lehet, hogy egy villa állt kerttel, ott most egyébként egy négylakásos társasházat lehet építeni a szabályok alapján.

 

 

Hang. Közbeszól …

 

 

Polgármester: Ennél szigorúbbat nem lehet hozni, s ezt végleg nem lehet megakadályozni, mint ahogy azt sem lehet, hogy nyilván Ön sok helyen sétált a kerületben az elmúlt években, számtalan olyan hely van, ahol régen – itt is, nem messze -, tulajdonképpen szánkódomb volt, és egyetlen egy épület nem volt. Ehhez képest most egyébként fel van parcellázva belterületben, és ott állnak a házak. Tehát bizonyos telkek eltűntek. Eddig üres területeken, ha ott valaki megveszi és épít a szabályok szerint, akkor ott az üres terület helyén épületek lesznek, tehát valamifajta beépülés egyébként jár azzal, hogy tulajdonképpen a belső II. kerület szorosan véve most már Budapestnek és Budának a belvárosa rengeteg itt lakóval, mint mondtam. 88 ezren vagyunk, ebből 17 ezren laknak Hidegkúton. Ezt a folyamatot végleg megakasztani nem lehet, elvenni azt a jogot valakitől, hogy egy üres telken építkezzen, ez az Alkotmányba és alapvető törvényekbe ütközik, tehát egy szintnél tovább nem tudunk menni. Azt tessék nekem elhinni, hogy a képviselőtársaimnak is a döntő többsége, talán majdnem mindenki, itt él a kerületben évtizedek óta, vagy itt is született. Ugyanazokat éljük meg, mint Ön, és ugyanarra törekszünk, hogy a jelenlegi helyzetnél tovább ne romoljon 2007. óta, és legalább azt a szintet fenn tudjuk tartani, amit egyébként ma jelent a II. kerület. Hozzáteszem Önnek, hogy azért mi is számtalanszor kritikákkal élünk saját magunkkal kapcsolatban, meg néha rossz tapasztalataink vannak, de azért ettől függetlenül, nem tudom Önök hogy vannak vele, de azért mindig jó ide haza jönni. Tehát jó az, amikor az ember átjön Pestről a VIII. kerületből, és végre megérkezik a II. kerületbe, mert azért még mindig úgy gondolom, hogy ez a legszebb és a legzöldebb kerülete Budának és Budapestnek.

 

 

Hang: Elmondhatom még, hogy végül is itt az van …

 

 

Polgármester: Nem. Ha meg tetszik engedni, akkor én bezárnám most a közmeghallgatást. Odamegyek Önhöz, és akkor személyesen folytatjuk. Jó?

 

 

Hang: Csak végül is itt a zöldövezet, és akkor, ha teszem fel ingatlanadó, ez az …

 

 

Polgármester: Elmegyek Önhöz és meghallgatom. Nagyon szépen köszönöm, és akkor bezárom a mai ülést.

 

 

kmf.

 

 

 

 

Dr. Láng Zsolt                                                                        dr. Szalai Tibor

 polgármester                                                                                  jegyző

 

 

 

 

Dömök Lászlóné                                                                      Perjés Gábor

jkv. hitelesítő                                                                            jkv. hitelesítő

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

_______________________

A jegyzőkönyvet készítette:

Krucsó Á. – Patak M.

 

 

 Adatok Budapest környezeti állapotáról” című kiadvány (kiadta

Budapest Főváros Önkormányzata 2000-ben, felelős kiadó dr.

Demszky Gábor): „A települések lakhatóságának egyik mértékét a

beépített területek és a biológiailag aktív felületek aránya adja meg.

… A világ számos fővárosában a hazai viszonyokhoz képest

jelentősebb az ilyen felület, ami önmagában kedvező hatással van az

 ott lakók egészségére, kedélyére. Budapest egyik legnagyobb

környezetvédelmi gondja a kirívóan kedvezőtlen zöldfelületi aránynak

köszönhető. Sok más tényező mellett a zöldfelületek hiánya is

hozzájárul a város kedvezőtlen levegőminőségének kialakulásához. A

városi lakosság számára szükséges közcélú zöldterületek nagyságát az

1970-es években irányelvként meghatározott mennyiségi mutatók jelzik: legalább 7 m2/lakos lakókert, legalább 7 m2/lakos lakóterületi

 közpark, legalább 7 m2/lakos városi szintű közpark. Az irányelv

 

teljesülése Budapest egészét tekintve mintegy 50%-os, vagyis kb.

ugyanannyi közcélú

 

 Mindezek tudatában mégis megszavata a baloldal is a 12.6 hektáros Akadémia beépítésének átminősítését  és  az azzal járó  magas beépítési %-ot. Ugyanis a beruházó a területet 20%-os beépítési lehetőséggel vásárolta meg. Ezen állapot szerint számított összegért vásárolta meg az ingatlant. 7 milliárdért, mintegy a telekérték feléért.

Senki nem kényszerítette a hatóságokat az ingatlan beépítési lehetőségének megemelésére.

Tehát miért kellett egy magán cég miatt megváltoztatni a kerület szigorú beépítési jogszabályain egy egész városrész lakosságának hátrányára?

Budai fejlesztések

2010. 04. 12.

 

Földindulás Budán - Rá sem ismerünk majd a városra?

  

A Főváros budai kerületeiben, az elmúlt években grandiózus fejlesztési tervek láttak napvilágot, melyek közül néhány már a megvalósítás szakaszában tart, némelyek pedig a tervezési, engedélyeztetési fázisok valamelyikében. A szóban forgó II., III., XI., és XII. kerületek közterületein és kihasználatlan telkein, több városrendezési, kulturális, turisztikai, sport és szabadidős projekt fejlesztése látszik megvalósulni.

Az ingatlanpiac szereplői folyamatosan panaszkodnak a drasztikusan visszaesett keresletről, a kiadhatatlan irodákról és üzlethelyiségekről, a csökkenő lakásárakról, és a félbehagyott vagy el sem kezdett fejlesztésekről. Ez persze nem minden esetben megalapozatlan önsajnálat, hiszen tény, hogy a spekulatív fejlesztések piaca lassan 2 éve süllyed, és még legalább ennyi ideig tart mire kitör a stagnálásból.

Van azonban egy olyan szegmens az ingatlanfejlesztési piacon, ami a válsággal mit sem törődve fejlődik. Ezek a beruházások a városfejlesztési programok, avagy az IVS-ekben (Integrált Városfejlesztési Stratégia) megjelenő akcióterületi tervek, melyekhez nagyobb részt uniós vagy állami forrásokból, kisebb részt helyi önrészből és vállalkozói befektetésekből teremtik elő a megvalósításhoz szükséges forrásokat.

A cikk elsősorban a főváros budai oldalával foglalkozik, de nem lehet szó nélkül elmenni, a pesti oldal egyik legkiemelkedőbb városrendezési beruházása mellett, ami a Belváros Új Főutcája nevet viseli, és a Szabadság tértől a Kálvin térig tartó útszakasz teljes átalakítását jelenti. A projektre az V. kerület Önkormányzata mintegy 2 milliárd forint uniós támogatást kapott.

Visszakanyarodva Budára vegyük is sorra a legjelentősebb városszerkezetet megújító projekteket, melyek hosszú távon határozzák meg egyes városrészek képét és funkcióit. A közterület fejlesztések azonban nem csak önmagukban értékesek az azt használatba vevő lakók vagy turisták számára, hanem komoly hatással vannak mind a lakossági, mind a gazdasági érdekeltségű ingatlanpiacra is. Az, hogy egy-egy ilyen rehabilitált területen a lakásárak érzékelhetően növekednek - válság ide vagy oda - az szinte már magától értetődő. Ahogyan az is, hogy a sok esetben csökkentett forgalmú, vagy akár a forgalomtól teljesen elzárt útszakaszok sétáló számának növekedése miatt, az üzlethelyiségek, éttermek, kávézók forgalma is jelentősen növekszik, így ezek további ingatlanpiaci fejlődést, átrendeződést generálnak az adott területen és annak közvetlen vonzáskörzetben.

Pörögnek a fejlesztések a II. kerületben

A II. kerület, mint Budapest egyik legkedveltebb lakóövezete, jelenleg két nagyobb fejlesztési projektben érdekelt. Az egyik fejlesztési terület a Pasaréten található, ezt a 12,6 hektáros helyszínt az önkormányzat közel 7 milliárd forintért értékesítették az SCD Group számára. A befektető cég a kerülettel együttműködve egy teljesen új városközpontot tervez, ahol a javaslatok szerint iroda és szolgáltató funkciók, sport- és szabadidős, valamint kulturális és idegenforgalmi létesítmények épülnének, továbbá jelentős számú parkolót is kialakítanak a felszín alatt.

Jászai Gellért az SCD Group elnöke, a Portfolionak adott korábbi interjújában az egyéb fejlesztésekről így nyilatkozott, "A tervek szerint azon a szakaszon a Hűvösvölgyi út kétszer három sávos lesz, külön lehajtó sávot és körforgalmat is tervezünk. Emellett a 2-es metró végállomásához is ki kell hagynunk egy területet a projekt helyszínén, tudniillik annak idején ide tervezték a metróvonal végét, ami remélhetőleg egyszer majd megvalósul, illetve egy buszpályaudvarnak is helyet kell hagynunk."

Kérdésünk ha az államnak később szüksége van az eladott terület egy részére, miért adta el a területet, hogy később milliárdokkal többért visszavásárolja azt?


A kerület másik nagy volumenű projektje a Belbudai Városközpont elnevezésű saját beruházás, melynek összértéke 1,8 milliárd forintra volt tervezve, és első körben 1,5 milliárd forintnyi támogatást igényeltek hozzá, de végül a második fordulóban "csak" 984 millió forintot ítéltek meg a projektnek, így helyenként módosítani kényszerültek az eredeti terveken. Az épített környezet minőségi javítása mellett a kerület fő célkitűzése, hogy a rehabilitáció alá vont utcarészeken és a környező területeken jelentősen növekedjen a gyalogos és a biciklis forgalom, valamint újra jelenjenek meg a régi típusú kiskereskedelmi boltok és vendéglátóhelyek.




 

Add your main content here - text, photos, videos, addons, whatever you want!